Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2011. július 29., péntek

A lelkem b***meg? Közvagyon...

Íme, újra itt.
Elborult (értsd: halálra unós) pillanatomban kicsit játszottam az egómmal, és kattingattam.
Az jutott eszembe,hogy felrakom, és, bár teljesen felesleges, semmitmondó kép, megosztom.
Jön a kérdés: minek?
Minek? Nem tudom. Ha más is,akkor én is.
Egy leszek.
A retusálást most tanulom, művészi képességeimnek hála fél órán keresztül kerestem a fekete-fehér élesítést, félsiker.

Közben Yirumát hallgatok, megnyugtat, emlékek, de mennyi, szeretnék zongorázni tanulni.
Hegedülni is szerettem volna lánykaként, maradt a furulya. Azt sem sokáig. Felvételire azért elvittem.

Kicsit betett Kapolcs ,a csodás, coldrex az uzsonna, a manduláim akkorák mint 1-1 dió, hangom pedig nem nagyon van.
Majd meggyógyulok, úgyis régen voltam beteg, kell ilyen is.
Szerdán indulok Laluhoz, csütörtökön felszáll a gépünk.
Kilencedikén pedig jövünk.
Mondtam már, gondolom elég sokszor. Bocs.

Elég hosszú hetek/hónapok következnek. Meglátjuk mennyi lesz belőle sikeres.
Rajtam nem múlik. Illetve csak rajtam múlik.
Talán mégis tanár lesz belőlem.
Szeptember kilencedikén lesz meg az angol eredménye(13-án megyek/megyünk),Apa azt mondta, ha nem sikerül nem érem meg a huszadik születésnapomat. (igen,most megemlítettem,hogy nyolcadikán születik az átokfajzat.)

Nézem a naptárat, keresem a következő osztályparti időpontját,de nincsen nagyon. Illetve, keresem hű lakótársamat Szegeden.
Nyár végén költözöm.Jaj.

Eldőlök.
Lünk.

József Attila után szabadon, emlékekből táplálkozva.

2011. július 28., csütörtök

Éjnánánáá

Csóközön újra!
Azt hiszem mégis egyetemista leszek. Azt hiszem mégis történelmet fogok hallgatni. Azt hiszem örülök.
Megérkeztem Völgyből...
Kapolcs, Kapolcs, Te varázsos, Te csoda, TE!
Megint nem kellett volna,megint volt,megint pihenni kellett volna,megint nem, megint csak inni,inni, és semmibe' se hinni, megint borjúkötél,megint kobuci, megint málnafröccs, megint kérek szépen három deci mixcscs...mixccss. mix (szünet) csűrt. , megint hajnalban sátorba vissza, megint palota ba..meg, megint reggel futás boltba, megint reggel kell egy kávé, megint de ügyesek a kicsik, megint az exesek nem tudnak viselkedni, megint .
Megint jó volt Velük.
Szegeden, Pesten találkozik. Harmincnégy piciny darab. Egy egész.
Most pedig angol, Laura, Vivi, Szeged.

2011. július 20., szerda

felém küldi édes illatát

holnap kapolcs.nem tudom hány kiló a zsákom,a sátor 11. nem tudom elég meleg cuccot viszek-e,én ott mindig fázom. holnap este jön az sms,leszek-e egyetemista.nem bánom ha igen, nem bánom,ha nem. lesz specko jedno koncert,momentán impro est,könyvudvar, hobo.
kobuci,málnafröccs, sör, házbora. és ők.
ők.ők.ők.ők.
fel kell állítani a sátrat,majd a fiúk segítenek. sütésfőzés.mi.mi.mimimimi.

orromban már a kapolcsi fesztivál illata. kapolcs varázsos.bűvös.
este jön eszter.
holnap korán indulás,álmos poénok pest városában. mindenki busszal.
váárlak.

2011. július 16., szombat

vörös újra száguld

Hosszas kihagyás után visszatérek kicsit.
Szeretek-nem szeretek időszakomat élem,amolyan harmincadik dackorszak.
Szegény Ők.
"lánc,lánc,eszterlánc,eszter merre jársz..eszter jól vigyázz..."
Kaptam, eszter helyett réka.
Értettem,megfogadom.
Jönnek még az én utcámba, meg a kutyákra az úthenger,ésatöbbi. Értitek.
21-én megtudom leszek-e egyetemista,avagy se nem. Ha se nem ,akkor az idegenvezetés ÉS utána más. Ha egyetem,akkor UTÁNA vezetek idegent, vagy tanítok. Vagy fordítok. Vagy lehúzom a vécén a diplomát.

A lehetőségek tárháza kiapadhatatlan.

21-én már sokan leszek jó helyen.
Ma barátnővel mozis-rohanós napunk volt.
Volt mostanság angolos-sörözős is.
Lesz még.
Lesz majd barátnővel londoni elveszés is,úgy érzem.

(most spontán semmiségek következnek)
Arra jöttem rá,hogy gyűlölöm,ha valaki a lábamhoz ér. No, ne értse félre kérem, csikis vagyok(sajnos még a hajam is), és pusztán nem szeretem.
Egyre jobban hiányzik a tánc.

(vége)

Bambulok,getek-gatok,szöszölök, számolok vissza, nézek előre, nevetek rád, kimászok a gödrökből,ássatok még. ássátok még.

Leszel-e?Leszek.Biztos?Holtbiztos.És ha nem?Akkor is.


2011. július 14., csütörtök

kezdődik

Tudjátok mi van?
Szép nyár,jól menő angol, kedves óvások,vonatok lekésése,nagytakarítás,vállrándítás,eszter jön,partibusz kapolcsra, anglia laurával,kávé anyával,apámlánya.réka.
mostmostmostajó

2011. július 10., vasárnap

közelebb.menekülj.

Visszatérek.
A rengeteg semmi-normálisat-nem-tartalmaz-csak-írom-hogy-legyen bejegyzéseimért elnézést.
Kitty,kedves vagy,de ezekről nem írok szépen.
A hétvége a nagyszüleimé volt.
Jó ott. Csöndes, nyugodt. A nagymamám szeme pedig éles.
Vagy ez (gondolom)általánosságban igaz rájuk?!
Beszélgettünk egy kicsit. Hétközben is sokat beszélünk, minden nap felhívom telefonon,de így mégis másabb.
"Apád lánya vagy. Nem olyan mint Alíz.(ez anya)Keményebb,szívósabb.Két lábon állsz. "
Furcsa.
Ez a mantrám. A sok közül az egyik kedvenc. Ezzel egyszerűbb.
Igazuk van, tényleg sokat tanultam ebből.
Lesz majd egy olyan (csak még nem tudom hol),akinek ez a fejetlen szélvihar kell.
Tanulópénz?
Ahhoz kicsit bonyolult volt.
De tanultam. Szónak hinni nem szabad. Csak a szónak tilos.
Ha tényleg igaz,akkor legyél az első.
Mindig. Én nem harcoltam eléggé. Kár? Lehet.
Nagyon rosszul hangzik ez,de tényleg taposni kell. Mert két mosoly és a kék szemek, vagy a csattanós mondatok ... Nem elég.
Vagy legalábbis hosszú távon nem.

Nem osztom tovább az észt, ezt sem kell komolyan venni.
Engem nem kell komolyan venni.

Más.
Úgy hiszem nem hiába vagyok szeptemberi lányka. Ez a meleg már sok egy egészen picit. Semmit nem lehet normálisan csinálni,kaptam egy pár hiperszuper suhanós görkorcsolyát, (fejleszteni az egyensúlyérzéket.)de ilyen időben lehetetlen aszfaltra merészkedni. Oda is ragadnék.
Elhatároztam,ha Szegeden lesz két csöpp szabadidőm,az egyikben vagy táncolni,vagy futni fogok(tájfutás/duatlon-génben kell,hogy legyen,apa bajnok volt.még ifjonti korában)a másodikban pedig keresek egy társulatot (hátha),énektanárt.
Oszt belehúzok. Vak tyúk is...,nemde?
Szeretnék kérni..Öhm.Mit?
Toronyórát lánccal. Mondanák az okosok.

Gratulálok magamnak,ez sem lett jobb,mint a többi. De legalább ezt a formát hozom.
Ugye-ugye.
Nem is nehéz.

2011. július 8., péntek

Péntek.

Mamánál 4 napig, innen Szentes, angol.
Szeretek itt. Nagyon is.
Mama a tipikus nagymamák táborát erősíti. Elkényeztet, te vagy neki a világon a legszebb,legokosabb, ésatöbbi.
Jó itt. Nyugalom. Kellett már, kellett kicsit a Máshol.
Viszont a mai napot egy kicsit nem szeretem. kicsit?
Csönd van, meleg van, kutyák vannak, csirkék vannak.
Itt tanultam meg nem finnyás lenni, ha állatokról van szó.
Falusi lányhoz illően már nem riadok vissza, ha koszos lesz a kezem.
Mama mindig mondja,hogy majd jól lehet ezt kamatoztatni,ha asszony leszek.
kackac.

De egyébként talán tényleg igaza van.
Szeretek segíteni.

Lefoglalja a kezemet. A gondolatokat nem, de elterelő hadműveletnek határozottan nem rossz.
Csodával határos módon van hálózat, kicsit akadozik, kicsit lassú, de az enyém.
Működik.
Angoloznom kéne, nagyon is, hamarosan kimarad jó pár óra.
Legyen augusztus, mehessünk már!

Érdemleges dolog nincs, megint nincs, miért is lenne.
Eszter blogját olvasgatom, és köszönöm.
Lógók. Szabályszerűen. Fogok is.

2011. július 1., péntek

Szervusz.

Hír semmi.
Nem lesz, nincs miről nagyon.
Csatt volt megint, elakadó lélegzettel, kábán, csengő füllel.
Túlélem.
Mint ahogy eddig is.
Megint Szentes, élvezem, szeretem, sokat tanulok. Jár velem az öcsém is, pro a kölyök, zsigerből csinálja.
Mondtam már? Nem. Akkor most. : elkezdtem igazán értékelni ,hogy van egy öcsém. Mert már nem csak babusgatni lehet,és dolgokat megcsinálni helyette. Beszélni lehet vele. Bízni lehet. (persze,eddig is.)
Felnő. Vagyis egymáshoz növünk. Már nem csak engem,őt is hülyének nézik a buszmegállóban.
Jó ez.
Apróságok. Kellenek,így túlélhető. Ezek után egy tank nem tud megölni.
Azt a dagadék angyalkát,aki piros szivecskés nyíllal repül ide,meg oda, lesz olyan kedves valaki tarkón verni egy kalapáccsal.
köszi.
(nevet,eltűnik.)