Az ő aggódó lelke volt tán, Amely a szirten átfogott...

Szünet.

Ismét elérkezett az élménytelenség szakasza. Most kicsit lassítok. Illetve muszáj lenne nem,de elfáradtam.

Mindjárt szóbelizem,és igazából még semmit nem készültem rá.-az osztályozót leszámítva-

Mindjárt május. Előtte félév. Én meg egyfolytában háborút viselek a matematikával.

Félek ettől az egésztől.Őszintén.

Töri.

SZTE-töri.Azt hiszem. (meg jog,meg szini,meg pszichológia-bár,lassan nekem kéne egy-)

Aztán jó lenne tanítani. Nem mondom,hogy nem Szentesen.

Megértem Anyáékat. "mindenre robbansz.neked nem lehet semmit mondani."

Változó. Egyszer felhőtlen a jókedv, utána viszont egy percen belül beborul az ég,és jönnek a villámok.

Rájöttem.

Ha sokszor látok kéken-kéket,akkor a kedvem is jobb. Ha nem,akkor Isten irgalmazzon mindenki másnak.

-Táncolni mindenki tud.Ezzel nem szállok vitába,ehhez legalább értek kicsit. -

Hálásan köszönöm nemtudomkinek ,hogy. eddig.is.meg.majd.is.sohanemis.mindigis. nekemis.nekedis.

Ha megint visszatér a normális blogíró,aki jókat-jobbakat ír, ígérem szólok.Addig meg bocs.

Dieu avec vous!

Keménykalap és Krumpliorr

A bohóc nagyot nyújtózik cirkuszi lakókocsijában. Hamarosan előadás. Készülnie kell. Fáradt, álmos arcát fehérre,szemét sírós-nevetős feketére,száját pirosra festi. Felteszi a bohóc orrot. Felragasztja a mosolyt is. Ahogy egy jó bohóchoz illik. Rávigyorog a tükörképére. Inkább vicsorog. Az egészhez semmi kedve nincs. Előre tudja a menetrendet. Kilép a porondra, a fej fény rávilágít. A képébe röhög az összes taknyos,burokban nevelt kiskölyök,a neveletlenebbje végigbeszéli az előadást.Látja a sok unott-megkeseredett-felnőttet,akiknek fogalmuk sincs a műsorról, csak porontyuk megelégedése miatt ültek be a cirkuszi sátorba.
Fejben lejátssza.:
Kilép,megbotlik nevetségesen hosszú kantáros nadrágjában.Még éppen visszanyeri az egyensúlyát. Megáll,széles mosollyal köszöni meg a tapsot. Kihúz egy fehér kendőt a zsebéből,majd egy másikból egy kéket. Bűvészkedik velük,mindenki elégedett,a gyerekek visonganak a gyönyörűségtől. Kétszer sikerül hasra esnie kerekített orrú,hat számmal nagyobb cipőjében, légtornászkodik, lovagol, meghajol. Vastaps.
Visszamegy a lakókocsijába, és magára zárja az ajtót. Lakóhelye egyetlen apró szobából áll. Az ablak is,az ajtó is szelel. Mindig hideg van. A bohóc mindig fázik.Mindig éhes. Mindig egyedül van. Mindig szomorú. Soha nem gratulálnak neki. Hozzá nem jönnek oda előadás után. A bohócot senki sem keresi. Senkinek sem hiányzik.
Lemossa fehérre mázolt arcát,gondosan letörli a sminket. Nem szabad,hogy idő előtt tönkre menjen az arc bőre. Még a végén nem lehet igazán jó bohóc.Márpedig,neki annak kell lennie. Bohóckodnia kell. Muszáj.
Gondosan vállfára rakja és a régi szekrénybe teszi a jelmezét,cipőjét kifényesítve rakja vissza a rozoga polcra.A piros orrot egy megfakult bársony párnára teszi. Még az apjától örökölte... Magában költi el szegényes vacsoráját. Leül a tükör elé. Megfakult fényképeket kotor elő egy aprócska dobozból. Kisgyermeket ölelő anyuka,fiát hintáztató apuka, hosszú hajú lányt karoló nyakigláb kamasz, első-orros-bohóc. A fényképeken mindenki mosolyog. Őszintén. Szívből. Egy pillanatra az orrában érzi az otthont. A bohóc újra a tükörbe néz. Újra nekiveselkedik annak a régi mosolynak. Hátha elő tudja csalni. Koncentrál. Nem megy. Elsőre sem,másodjára sem,huszadjára sem.
Sóhajtva visszapakolja a képeket. Gondolkozik. A bohóc gondolkozik. Szólna valakihez. Úgy szeretné,hogy valaki mellette legyen. Csak kicsit. Csak néha. Csak egy hétre.Egy napra. Egy órára.Egy percre...Mert olyan nagyon egyedül van. Tőle senki sem kérdez semmit. A cirkusz többi dolgozója nem szereti a bohócokat. Mert a bohóc a legügyesebb,aki mindenhez ért. És nem állnak szóba vele. Kiközösítik. Pedig ő is szeretne esténként a tűz mellett énekelni a szép artista lányokkal, vagy akár a csúnya lovász fiúval. Még a törpe bűvésszel is beszélgetne...Meghallgatná az összeset.
De őt sem hallgatja meg senki. Soha nem törődnek vele. Ha fáradt,ha éhes, ha fázik...Dolgozz! Mosolyogj! Mosolyogj! Mosolyogj!
Gyűlöl mosolyogni. Régen még szeretett. Régen sok mindent szeretett. Bohóckodni szeretett. Úgy igazán. Mindenki bohóca lenni. Az is lett. A Mindenki Bohóca.
Bánatosan lekapcsolja a villanyt, és lefekszik aludni. Lassan megnyugszik. Belenyugszik. Holnap kezdődik előröl. Megint. Mindig. Mint mindig.

bohócorr

Meglepő módon megint beteg vagyok. Gondolom nem tett jót a szervezetnek a meleg-hideg átállás.

Más kicsit:


Bohóc.Tegnap volt a hivatalos névadó ünnepsége az új drámais szárnyak. "Bácskai Udvar" -a drámai tagozat alapítója, főbohóca,porondmestere Bácskai Miska Bácsi. hátígy.

Apánk helyett apánk köszöntötte egy pár szóval az idős ex-igazgatót. Olyan jó volt meghallgatni. Beszélt a tagozatról,a tanárokról,a gyerekekről.
Hogy bohóc itt mindenki. De a bohócnak lenni jó. Mert a bohóc kicsit mindenhez ért. Tud szépen hasra esni, tud bűvészkedni, tud légtornázni. Tud nevettetni.

Utána azon gondolkoztam,hogy tényleg bohócok vagyunk. -de most nem,nem halunk bele.-
Hogy hálát adok a JóIstennek,hogy anno apáék nem engedték, hogy eljöjjek, csakmert honvágyam volt. Mert olyan sok mindent kapunk ettől az iskolától.
Megtanulunk igazán bohóckodni.


Egyébként zajlik az élet,azt sem tudom hányadikán van elseje, és hasonlók. Komolyan,valaki lassíthatna egy picit az időn,mert ez így nem nagyon jó. Már lazán október közepe van, lassan el kéne gondolkodni azon,hogy mi is legyen velem jövőre.Meg azután. Mindjárt szalagavató.


Másról pedig nem most.

Egyiptom

Megjöttem.
Kedd hajnalban szállt fel a gép,kedd délután landoltunk Pesten.Ferihegy 2-B terminál.
Egyiptom.
Az a baj(baj,a francot baj),hogy annyi élmény ért egyszerre,hogy a fejemben nem tudom összerendezni,nemhogy ide firkantani.
Meleg.Fekete garbóban(jóvan,azért nem kötött) utaztam,éjszaka még hideg volt.Tabán már annyira nem.Átlagosan 34 fok lehetett.Szóval egészen kicsit éreztem magam kellemetlenül a gúnyában.Dehát,erre szokták mondani,hogy aki hülye...az haljon meg.
A szálloda beváltotta a hozzá fűzött reményeket,egyedül a megérkezéssel-szobafoglalással volt némi gond.
Értem ezt úgy,hogy odaértünk fél hétre-kettőkor lehetett elfoglalni a szobákat.
Vicces látványt nyújthatott a magyar csapat: a hall összes létező kanapéján aludtunk. -vagy ültünk. -
Voltunk Jeruzsálemben-Betlehemben.(ezek a fakultatív programok)
Via Dolorosa;Szent Sír;Golgoták(Golgota?)hegye;Gecsemáné -kert;Siratófal;Jézus barlangja(ahol született)...
Akinek fontos a vallás,annak....
Kairó.
Gízai piramisok;Kairói Múzeum;Parfüméria;Papirusz-üzem (ez a kettő kicsit snassz volt a többihez képest);Szfinx.
piramisok hatalmasak.Semmilyen kép nem tudja átadni.Mikor ott állsz alatta,és úgy érzed,hogy összeroppant-akkora.Tényleg.
Kefrén piramisába mehettünk be,kicsit szűk,kicsit meleg-hatlamas élmény.
A múzeum....Három óránk volt szabadprogramozni.Oda három nap nem lett volna elég.Múmiák Terme...Borzongató-érdekes.
Sivatag.
Beduinok.
Élveztem.
Az országban hatalmas a munkanélküliség,ezért szinte minden arab férfit alkalmaznak valamilyen szinten...
Például:a határokon van legalább 10 ellenőrző pont,ahol elkérik az útleveled,a vízumot(ezek kb.10-15 méterenként vannak),és tulajdonképpen egymás munkáját felügyelik.
Mindenki hátán fegyver.

Önbizalom hiányos nőknek melegen ajánlom az arab országokat. :)
Szeretik az európai lányokat-főleg akkor,ha vásárolsz is valamit-.
Nálunk is ment az udvarolgatás.(hány tevéért adna el apa,van-e férjem,táncolok-e vele stb.)Mondjuk,egy darabig még tűröd,aztán bele lehet fáradni.
Nekem kb. az ötödik napon lett belőlük elegem.

A tenger.
Nagyon tiszta,hat méteres mélységben is lelátsz az aljára,szinte az utolsó homokszemig.
Snorkeleztünk,láttam gömbhalat(addig mentem utána,míg fel nem fújta magát.);papagájhalat;bohóchalat(az ujjaid között is elúszik,annyira szelíd)...

Bazár.
Szemtelennek kell lenned,a végsőkig.Megkéred valaminek az árát,az okos arab általában a hatszorosát mondja a vártnak.Az az alkuvás/alkudás?! :) lényege,hogy nem szabad meghátrálni. Leghatékonyabb módszer,ha egész egyszerűen otthagyod,ha nem hajlik az általad kiszabottra.Biztos lehetsz benne,hogy fél percen belül megkopogtatja a vállad,és elfogadja az alkut.
Egyetlen hátránya a bazárnak,hogy az arab elég koszos,és megfogdos,nyomja a kezedbe az árut,erőszakos.
Mindegy,két kézmosás és rendben van minden.

Egyiptomi kaja: Legfőképp európai mintára főznek-a szállodában,persze.Utcán nem szabad-nem érdemes ételt venni.
Fűszereket nem nagyon használnak,sertést nem esznek,marad a csirke, a marha,a bárány.
Egyébként finom,jól lehet lakni belőlük.
A kenyerük nagyon jó.
Csapvizet szinte tilos lenne inni-a fertőzésveszély miatt-, a fogmosás is jó,ha ásványvízzel történik.
Ami náluk ásványvíz,az tulajdonképpen tisztított sima víz.Nincs buborékos.
Az alkohol viszont nagyon-nagyon gyenge ,mint ahogy a kávéjuk is. Két vödörtől sem lesz semmi változás...

Tetőtől talpig vagyunk lebarnulva,nagy ám a kontraszt itt és ott között.
Azért jó volt hazajönni.
Hiányoztak az itthoniak.Nagyon.

Szóval,így összegezve: JÓ...A kevésbé kellemes dolgoktól el kell tekinteni,itthon sincs kolbászból a kerítés.


-képek meg majd.-