változó

Leültem a gép elé,és az összes eddigi gondolatom,ami terveztem volna leírni,kiröppent a fejemből.

Gyorsan hozom is a fülest,és hallgatok valami inspiráló zenét.

Időközben megtaláltam az elveszetteket.

Szerettem ezt a hetet.Olyan rohangászós volt. Élveztem. Csütörtökön ünnepélyes megnyitó(szépúj drámais részleg),pénteken a kapolcsi darabok bemutatása.

Szerintem az eddigi legjobb előadásunk volt a tegnapi. Nagyon-nagyon élveztük.Féltem egy kicsit,hogy a dalban a magas rész a legöthösödésem miatt nem fog kijönni,de örömboldogság,sikerült.

Ugye-ugye píszezünk még? Nem,nem piszézünk, hanem Peaceezünk...Merthogy: Peacemaker.

Remélem.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Ülünk a kocsiban. Udvarias kérdések után.Ő mereven bámulja az utat,markolja a kormányt.Én makacsul az ablakon bámulok kifelé. Nem szól,én nem szakítom meg a csendet.

Gondolom zavarban van.Én igen.

Egy darabig nem fog bízni bennem.Ezt is tudom.Vállaltam."Majd megbékél." Tudom. Majd.Majd...

Nem szólok.

---

"túlságosan felnőttél..."

Azóta is ez van a fejemben.

És AZ.

Felejt?Ő?Ez a sok rohadt kérdőjel....Elmegy minden a fenébe.