Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2010. augusztus 29., vasárnap

csattan a menny és megvillan kék, tünde fénnyel fönn a tél.

Megint csak levonva a következtetést,szerencsés ember vagyok.


A nyár [szokásásához híven] gyorsan és eseménydúsan telt.Elröppent,gyorsabban mint az eddigiek. Még egy év.Még...Utána Istenveled ennek a jó világnak.


Meglett az angol érettségim,amire büszke vagyok,legalább lesz pár üres órám az évben,amin tanulhatok más ostobaságot.Vagy esetleg nem.


Elhatároztam,hogy nem lesz nagy házam,okulva a család példájából.Nagyon rossz érzés ám ilyenkor a nagytakarítás.


Suli után nem sokkal Szilvásvárad volt a célpont,szülinpai ajándék-barátnőzés-fedezd fel hazádat mozgalom alapon. Szerettem minden percét.Csak az a rohadék eső ne lenne. Jövőre megismételjük,az ország valamely más pontjába indul a csipet-csapat.


Szilvásvárad után,hogy a jóból soha ne legyen elég Bubiéknák vendégeskedtem.Szeretem őket,igazi második család Ők.(a Bókáék:D )


Novemberben dalolunk Laurám,mint a kismadár. :)


A tervezett programok közé természetesen becsúszott(ahogy annak lennie kell)egy-két anyalánya-délelőtt/délután; üres nap;munka(látástól vakulásig?!ugyan kérlek!) ;tanulás-imitálás(rájöttem,hogy a műfaj koronázatlan királynője vagyok);ökörködés,barátok érkezése-hússütés,ivászat.




Az augusztus eleje-július vége szólt Kapolcsról.Életem legjobb élményei közé tartozik.Komolyan.


Imádtam esőstől-melegestől-darabostól-osztályostól-koncertestől-stoppolóstól-90forintosfröccsöstől-csövelőstől.Mindenestől.

Kapolcs után jött a tanulás,nem csak az imitálás,megijedtem a vizsgától.Szerencsére ötöst kaptam,októberben jöhet az érettségi,a csodás.Nembaj,kell ilyen is.Legalább nem halok meg májusban.
Megéltem mélységet-magasságot.Ahogy annak lennie kellett,gondolom én.A miértjét nem igazán értem,de gondolom majd"ha nagyobb leszek",rájövök.
Ezt így most ide.
Most pedig töltöm a szünet utolsó estéjét.[szokás szerint a gép előtt rohadva]Vegyes érzelmekkel telve.Hiányzik Szentes.Nagyon.Menzástól,kolistól.(mindenestől.)Belül kicsit repedve,de létezik a ragasztó valahol,csak keresnem kell.Szóval fej fel,páncél csatol,haj kienged.

Tehát jó kis nyár volt ez.
Jövőre ilyenkor remélem már az albérletbe pakolok be,és szegedi egyetemistának mondhatom magam.
Célok,tervek,álmok vannak dögivel.Ideje őket megvalósítani.
"Engem többé nem nézel madárnak,szállok az ősznek,szállok a nyárnak."








2010. augusztus 25., szerda

a testület legújabb tagja

Kitty_Kye(klikk-katt!)

Tehát a legújabb(oszlopos) tagja az itteni blog-kommunának ,vagy mi a szösznek/esetleg amit akartok,annak.
Nem sokat tudok róla(amit azért majd orvosolunk),a Twitteren ismertem meg,csattogtak a "direct messages"ek,és elkészült a Sugared Placebo.
Csak úgy mellékesen,megnyugtatásképpen:jól írsz,Kitty. A dizájn pedig külön vastapsot érdemel.(csak így látatlanban,de képzeld azt,hogy kitörtem egy kisebb fajta tapsviharban,így reggel a gép előtt).

Ezt pedig külön köszönöm! Döngöljetek a földbe érte,kövezzetek meg,törjetek kerékbe,akkor is kiteszem.Borzolgatja individualista-hiú(elnyomott?! :D ) énemet.

Ezúton szeretném megköszönni a blogangyalnak, Rékának, hogy addig biztatott Twitteren, hogy már a negyedik bejegyzést is megírtam. Félelmetesen jól ír. Komolyan. És az utolsó vágy... ^^

2010. augusztus 19., csütörtök

csak.csütörtök

Gondoltam megosztom már itt az online naplómban,hogy mi is történik,illetve nem történik velem a nyár utolsó hónapjában-heteiben.
Egyszer majd összegezni is fogok,Istenbizony.Csak nem most.Lusta vagyok,igen,lehetséges.
A tanulás-imitálást olyannyira magas fokon űzöm,hogy megijedek magamtól.Leülök én tanulni,megy is egy-két óráig,utána viszont helóvan ,hiába pihenek kicsit,iszok meg egy pohár vizet,vagy egy hordó kávét,nem segít.Keresni fogok magamnak egy tanulást segítő terapeutát,mert bajban leszek jövőre.Illetve az idén(is).
A napok egyébként eléggé összefolynak,valahová mindig rohanok/rohanunk, vagy éppen nem.
Az abszolút sztenderd program a nyerő.
Vagyis kurvára nem csinálok semmit.
Azon kívül,hogy lézengek,tényleg csak annyi,hogy tanulgatok,olvasok,kutyázok,kocsányon lógatom a szemeimet a gép előtt,várom a katonai szolgálatra behívó leveleket.
Jut eszembe,kaptam ajánlószelvényt én is.Hiába,öregszem. bölcspofátvág.
rájöttem,hogy szeretem az apró betűméretet. nyerő a szemüveg,próbáld ki!azzal én is jobban látom. :)

Rengeteget jár az agyam(néééé!neked olyan is van?! ) ezen az egészen...hiányzik.Nem fúj a szél.Nem viszi.Nem is kell,hogy vigye.
Kételkedni pedig felesleges.Általában kitartó vagyok. :)
Most pedig,kedveskedve Krisztának:
Csávan!

2010. augusztus 16., hétfő

lélektől lélekig

Nem nagyon megy a fogalmazás.Amikor kéne,akkor nem jönnek a szavak.Pedig most még.Erről.Utoljára.(?!) Azt azért nem hiszem.
Tegnap még. Tegnap létezett a "kékezüst." Ma.?Ma egy kis részem belehal a megérkezésbe.De félteni nem kell.Nem szeretem,ha sajnálnak.A szárnytollak újranőnek.Mindig.Muszáj.
Nagy szavakkal játszom.Bocs.
Ha majd megtanulok írni(normálisan),szólok.
Minden percét élveztem a történetnek.Izgalmas,borzongató,lelket törő,kedves,keserédes,becézős,vidám,szomorú,tudatba-lélekbe-szívbe beleégős.
Volt.Van.Lesz?!Kérdezem.Lesz?!Választ nem kapok...Tudom,hogy nem is fogok még egy jó darabig. Belenyugszom. Csak.Szürkén és okosan hallgatom el.
Eltemetem.Cseh Tamás.Szél.Előásom.Meggyújtom.Eloltom.Felkavarodom.
Benne ülök nyakig. Kimászni ebből lehetetlen. Talán nem is szeretnék.
Abban a megtiszteltetésben lehetett részem,hogy kaptam.Kaptam egy saját mesét.Egy csak nekem szóló mesét.Amit megőrizhetek.Amit elővehetek.Amit újraolvashatok.Fájni fog.Fájni,piszkosul.De megéri.Megéri?!Meg.
"találkozunk majd.tudom.érzem." Remélem.Nem ez a vége.
Kaotikus.
Akinek rendszerezett gondolatai vannak,az nem én vagyok.
Becsukom.Kinyitom.Becsukom.Kinyitom.Látom.Elmondanád,hogy csinálod?!
Tényleg szép.Tényleg fáj.Tényleg tetszik.
Mondatok. "szeretem a pontokat." ; "olyan tiszta.";"kerestem a szemed."; "ébren álmodók." ;"mostantól.addig." -és lehetne még ezer. Megmarad.Neked.Nekem.
A lidércek-démonok .Őket viszi el...
A ketrecek kulcsa pedig létezik.Tudom.Léteznie kell.(mosolyog)
Gondolom egy darabig vérezni fog.Belül.
Majd ügyesen titkolom.Nem mutatom.Belül dühöngök.Csupán.Nem merengek. Nevetek.Széles vigyorral.Csak a szememet rejtem.Az nem mosolyog.
Csöndben van.Mély,tiszta csöndben.
Megint nem aludtam.
Csődöt mondott a szépírás. Nem tudom leírni azt,ami a fejemben van.Képtelen vagyok megfogalmazni. Oda az alkotói véna.

Hamarosan... hamarosan...
T.

2010. augusztus 11., szerda

ennek.nincs.címe.

Köszöntjük Kedves Hallgatóinkat,következnek a 7:35-ös,reggeli híreink!...

Áh.Nem megy ez.
A hétköznapok telnek.Én meg csinálom a dolgom.Csinálnám.
Tanulnom nagyon-nagyon kéne. Most a szokottnál jobban bízom a Néni kedvességében...

Ez a nyár eddigi életem legkaotikusabb időszaka.
Szerencsésnek (is) érzem magam,mert:
nyaralások;találkozások a barátokkal;Anyuék.
Másfelől viszont...
Mindegy.Ha megfogalmazódik bennem a helyes összegzés,akkor leírom.
Talán vasárnap este.
Addig...
Addig emésztem magam./magunkat.

2010. augusztus 8., vasárnap

Majd elviszi a szél...

Tatjana levele Anyeginhoz.
Most talált.Most lezárt.
Tatjana nem tudta mit akar.Nyilvánvalóan Anyegint,mint ahogy az várható volt-lett.
Anyegin ebben a mesében nem Tatjanat szereti.Valaki mást,akivel Tatjana nem versenyezhet.Talán nem is akart.Tudta,hogy vesztes.Előre tudta.Azért mégis próbálkozott egy kicsit.Annyit elért,hogy megbíztak benne.Hogy nem hazudtak neki.Nem engedték,hogy még jobban fájjon.Okoz ő magának elég fájdalmat ezután.
Mese,mese mátka...
Volt ebben a mesében minden. Kaland.Csönd.Nevetés.Sírás.Eső.Hideg.Búza.Templomtorony.Hajszálak.Doboz.Vonatok.Állomások.Letaposott fű.Illatok.Hangok.Pillantások.Érzelmek.Gondolatok.Fejfájások.Telefonok.Smsek.Gyűrűk.
Ezüst...Sok-sok ezüst.
Amit Tatjana köszön.
Igen,Tatjana fiatal."fiatal,és majd elfelejti."Egyszer biztosan.Kicsit belehal,de mint eddig mindent ezt is túléli.
"mert neked van a legerősebb lelked."Nincs,de próbálkozom.
Lesz mosoly is.Bőven.
A többit pedig engedem.Szaladjon kifelé.Vagy majd elviszi a szél.
A kép megmarad.Igen,nagyméretben.
Anyeginnak.
Baltazárnak.

2010. augusztus 6., péntek

viharon túl.szélcsenden innen

Azt hiszem egy szakértő igen élvezné,ha ezt elmesélném neki.Lenne mit agyalnia rajta.
Annyit viszont:
nem szeretem a talánt
az epernél van édesebb gyümölcs
például az ananász
a szél mindig süvít
a számla magas
persze,hogy süppedős
az agy mindig pörög
persze,kell aki kihozza az emberből
mindig a vörös nevet a végén
a kék az kék
fájna,ha nem lenne

Hogy ebből mi lesz?Fogalmam sincs.

2010. augusztus 2., hétfő

Bennem napenergia van.

Minden drámais életében szerintem az egyik legmeghatározóbb/legmaradandóbb élmény a Művészetek Völgye.
10 napig vagyunk oda,ott rakjuk össze az utcaszínházi darabot,amivel fellépünk a völgyfalvakban.
Az idei Kapolcs ütött...
A darab neve Peacemaker lett,az erőszak <--->béke témát taglalta.Kicsit nehezen indultunk be,sem kedv,sem jó idő nem volt. Szerencsére fordult egyet az a négyszögletű, fergeteges kis játékot rittyentettünk össze.
Szerintem.
Sikerünk volt,nem kicsi.
Tartós béke ; Új világ


Más:
Koncertek,előadások,impróestek,táncestek voltak dögivel.Ha az ember lánya/fia nem szeretné fájdítani a szívét érdemes kihajítani a programfüzetet a pi..kukába,mert jobb nem tudni milyen programok csúsznak össze.
Én sodródtam a tömeggel,amikre kifejezetten menni akartam(és mentem is):
Kiscsillag
Magna Cum Laude
Hobo
Momentán Színpad (kétszer!na,ez a profizmus kéremszépen)

Palya Bea pedig egy istenkirálycsászárnő,vagy én nem is tudom mi.

Írni lehetne ide rengeteget,de mégsem írom,mert egyrészt iszonyatosan sok lenne,másrészt ...mert csak.
Minden embernek legalább egyszer ki kell azt próbálni,hogy milyen 10 napon keresztül hideg vízben tusolni,reggeliért lemászni Petendre.Sírni azért,mert eltüntették a kukoricatáblát,torkod szakadtából üvölteni és táncolni nem gondolva arra,hogy holnap egy deka hangod nem lesz,és mocskos módon leszel lecseszve emiatt.Nézni az esőt,közben tudatában lenni annak,hogy az utolsó meleg ruhád van rajtad,ami egy háromnegyedes póló,mert ugye a fene gondolta,hogy szar idő lesz... Kötelező tréninget átaludni/vagynem.Fröccsöt inni 90 forintért,beénekelni együtt 119 másik hullafáradt emberrel.Tudatában lenni annak,hogy az énektanárod megkérte a kezedet,tehát mától menyasszony vagy,Réka!!! 10 centis szöcskét vadászni éjjel a sátorban,mert nem mersz aludni,félsz,hogy leharapja a fejed.Hajnalban mosolyogva mászni vissza a sátorba.Idegenekkel megismerkedni,tudják,hogy szentesi vagy.Próba közben hat takaróba bugyolálni magad,röhögni,hogy bizonyára csak neked van ekkora mázlid."van kajátok?;agyyáánekemis!;mikorlesz szünet?!; mennyünkmááá!;de szerintem együnk valamit,mert este kurvanagy gáz lesz gyerekek!; megfagyok!;kussojjatokmár,van aki aludna!!!; szerintem itassatok vele vizet!vagyne! ;eztnekemlányok?jahnne!;" Rájönni arra,hogy a kommersz ital hátránya az,hogy üt.Gyorsan.Hobo után bőrig ázni.Egyetlen kívánságod,hogy legyen a közelben Internet-hozzáférés.Felismerni azt,hogy nincs. Szitkozódni,mert ma este te vagy a vacsiosztó,és fél nyolckor indulni kell a koncertre. A nyakába ugrani a szüleidnek,mert kedvesek,és megnézik,hogy mit alkottatok Ti,drámaisok a táborban.
Jövőre indulás vissza,exes darabbal.

Mindig egy kicsit több leszek.