Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Keressé'

2010. április 25., vasárnap

(csak) a jövő édes

Vasárnap lévén,megint a háromszázegyesből póverkodok.
Két hete harangozták be Anyuék "az év buliját"...Nagyon vártam,már mehetnékem is volt valahová,lévén,hogy két hete nem volt normális hepaj sehun sem.
Volt finom vacsi(rokonoknál),buli viszont elveszett valahol a kanyarban.Ha azt mondom,hogy 40-en voltunk,csapjatok fülön,hazudok....
Táncoltunk egy kicsit,megvártuk a tombolát(egy rongybabával szemeztem sokáig,de a "zöld alapon tizenötös" elhalászta előlem),majd hazakocsikáztunk.Hajnali kettőkor már úgy aludtam mint a bunda.
Reggel kilencre hazaértünk,pakoltam (sokat)ettem(még sokabbat)...Csütörtökön megyek haza az osztálykirándulós cuccomért,és a ballagáson viselendő ruhámért.Egyszerűen nem voltam képes belegyömöszölni -az egyébként hatalmas-bőröndömbe.

Pénteken Apa töltött le nekem régi angol érettségi feladatokat,dicsekedni fogok,mert nagyon jól sikerült.Legyen így két hét múlva is...
Ha egyszer végzek az angol-mizériával,úgy lealjasodunk, hogy nagyon,de nagyon.Utána minimum egy hétig( :D ) nem veszek idegen nyelvű könyvet a kezembe.Na nem mintha olyan sokat forgatnék angolon kívül.Akinek volt egy olyan kósza ötlete,hogy esetleg németet is,az felejtse el nagyon gyorsan.Sajnos nem.Az itteni német-oktatás nincs topon,ergo mi nem tanuljuk nemhogy magánúton,de órán sem.
Újra elolvastam a kirándulás programját,feltöltött.Mennék már...Mennék már...
Vasárnap kezdtem neki a július első hetére tervezett szilvásváradi-bélapátfalvi-mónosbéli-ésatöbbi kirándulásunk programtervének készítéséhez.Négyen megyünk,mint már említettem,ezt kértem a 18.szülinapomra.
Kérdezték apáék,hogy fiút viszünk-e magunkkal(testőrnek,nem mint olyan ),én rávágtam,hogy Igen...Nem..
Csak mi.Ha minden igaz sikerül befurakodni egy barlangász túrára,megyünk bicajozni,lovagolni,csúszni a Bükk dimbes-dombos-hegyes-völgyes tájára...:)

Én pedig,hogy saját életérzésemről szóljak,köszi,jól vagyok.Tényleg.
Sajnos kicsit (gyomor)ideges,de oké.
Anyával az állomásra menet beszélgettünk,hogy mennyire gyorsan telnek a Zévek.
Most jöttünk Szentesre,még álmodom néha a felvételivel járó szorongó érzéssel,és hamarosan ballagunk.
Veszhetünk össze a ruhákon,tablókon,virágokon ésatöbbin.
(Más:május 19-én egy év )
Nem várom.Illetve persze,dehogynem,hiszen egyetem és pajtásai,de piszkosul nehéz lesz "eljönni onnan,hol boldog voltál..." :) ; ):

Még van egy évünk,(gondoljuk végig pozitívan)kiélvezzük...De még hogy...:)
Elég lesz érettségi banketten sírni,kedveseim,most nem itatom fel könnyeimet a laptopról,inkább abbafejezem ezt,és pont.
Csóközön,
Réka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése