Azt hittem ennél nincs rosszabb.De kiderült,hogy van.Éjszaka azt álmodtam,hogy egy üres szobában állok,és bámulok magam elé.Nincs nagy különbség az elmúlt 1-2 nap,és az álom között.Ülök,bámulok. Sok dologról eszembe jut. Pakoltam be a bőröndömbe, nem az Ő pólóját tettem el pizsamának,mert akkor végleg megőrülnék,ha abban aludnék. Beraktam az Ő könyveit,amiket nekem adott.Muszáj,nincs másik. Nem rakom el a Macit,és a Kékpárnát. Nem olvasom tovább a Könyvet.Próbálok nem Rá gondolni. De nem megy.Egyszerűen nem megy.
Kéne Anya,messze van.Kéne Erzsike néni,Ő sincs itt.Kéne Apa,Sanyi Bácsi.
Hol vagytok????
De legfőképpen sajnos Te kellenél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése