Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2010. december 29., szerda

Ha dübörögve,hirtelen bezárul...

Lassan-lassan íródik bennem az éves összefoglaló.
Talán most le is írom,utána már nem lesz rá lehetőségem,2011-ben pedig már nem az igazi.
Lássuk.

Volt ebben az évben minden.Néhány dolgot szíves-örömest kiradíroznék belőle,de talán nem lenne okos dolog. A rosszak is részei az életemnek. (közhely köbön...)
Viszont volt benne rengeteg szép momentum is. Amiket (nyilvánvalóan) nem adnék semmiért. Ahogy mondani szokták, a világért se' !.

Repültem magasan, csúsztam az alagutakban is. Természetesen a kettő között is megfordultam.
Elértem a bűvös tizennyolcat,és rájöttem,hogy nem változik semmi.
Felfedeztem,hogy milyen hatalmas ajándék Szentes,és hamarosan jön egy új.
Félek. És mégsem. Ami fontos volt,azt magammal cipelem oda is.
Ugye?
Ugye.
Adtam is,kaptam is.
Adtam érzéseket,segítséget,tanácsot is. Adtam menedéket. Adtam nevetést.
Kaptam érzéseket,biztonságot,nevetéseket,új barátságokat, élményeket,dalokat.

Igazából nem váltottam meg a világot,nem mentettem meg egy falut a tűztől,vagy egy kutyát a forgószélből.
Még. (mosoly)
Saját énemnek volt fontos ez az év. Azért van a blog,hogy leírjam.: Rengeteget tanultam,rengeteget tanítottak nekem. Csapódtak elém a kérdések,válaszok,amiket meg kellett tanulnom helyesen leírni.Sorompók,gátak,amiket meg kell tanulnom átugrani. Ajtók nyíltak-nyílnak ki előttem,meg kell tanulnom belépni rajtuk.
Hellyel-közzel sikerülnek. Remélem.
Egyre erősebben-gyorsabban értékelőd(t)(n)ek át bennem az emberi kapcsolatok. Hogy kik az igazán fontosak,akikért érdemes hajnali kettőkor elrohanni, vagy fölkapni a hátamra,és menekülni. Néha saját magunk elől.
És kik azok,akikért nem.
Anya barátságát köszönöm.
Tanultam a szerelemről is. Jót is,rosszat is. Hagytak el,kicsit belehaltam,találtak meg, újra énekeltem.

Nevettettek meg.Nevettettem meg.Áztam el.Neveztek el.Neveztem el.Fütyültem.Táncoltam.Tapsoltam.Tapsoltak.Tanultam.Tanítottak.Nevettem.Sírtam.Csapkodtam.Simítottam.Öleltem.
Bántottam.Bántottak.Írtam.Néztem.Néztek.Láttam.Láttak.Szidtam.Szidtak.Hazudtam.Hazudtak.Segítettem.Segítettek
Cinkosom volt.Cinkosa voltam.Változtam.Változtattak.Felkavartam.Felkavartak.Sürgettem.Sürgettek.Sajnáltam.Sajnáltak
Megadtam magam.Megadták nekem.Dicsértek.Dicsértem.Szerettem.Szerettek.Éltem.



"Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek.
Ez voltam én. Valaki, aki készül,
Valaki, aki árván erre tévedt
S akinek útja végtelenbe mélyül..."

2010. december 27., hétfő

feel it.like it.jump it.live it.

Karácsony.
Elmúlt.Szép volt,csöndes volt. Hozott a Jézuska sok szépet,nem írom le,hogy miket.
Volt rokonokkal-barátokkal nagy zabálás,gurulok vissza Szentesre.
Szóval jó,szeretem a karácsonytot.
Alakul a szünet. Tanulni még mindig nem tanultam annyit,amennyit kéne,de mindegy. Szokás szerint hagyok mindent az utolsó pillanatra.
Tételek kidolgozva,illetve az irodalom nincs.Ha valaki birtokol egy Cserna-Szabó:Levin körút című kötetet,az legyen szíves-kedves-édes és üssön meg egy emillel,és adja kölcsön a könyvet...Máskülönben szarban lesz a 12.d. érettségin. Addig meg a Vágner Réka...
Angolozni kéne.Kéne.
Szini anyagot SEM ártana tanulni.
don'tcare.

Becsavarodnék,ha nem lenne meg az a a vasrúd.De itt van.És még tart,szilárdan.Nyugalom. Érezni fogom,ha megjelennek a hajszálrepedések.
"töröld le a port a régi ládáról.hagyd,hogy eszedbe juttassa a benne lévő emlékeid.az ízek.az illatok.az emberek.és akkor látni fogod.megvilágosodsz,pedig nem keresed a kiutat.lassan rájössz,hogy az ész nem ér semmit.nem ér semmit,mert fontosabb nála a tulajdon szíved,az emlékeid.az érzelmeid...."
Mondd,ha úgy érzed.Tedd,ha úgy érzed.
Csak.Őszintén.


2010. december 21., kedd

kedd van,holnap szerda

Igazából semmi értelmes.
Csak írok,mert így jobb. Nekem.
Olyan jó dolog,hogy meg tudom oldani mások problémáit. Csak a magamét nem.
Gondolom,ezzel más is van így.
Sőt,mindenki más így van ezzel,nem?
Kicsit furcsa,hogy itthon. Jó,persze,hogy az. Csak hiányzik az,hogy be vagyok táblázva.Hogy rohanok,időre,ritka az olyan,mikor nincs dolgom. Itthon pedig...Takarítunk,tanulok,persze. Picit céltalanabb.
De végre pihenhetek kicsit.Rám fért,fizikailag is,agyilag is.Lelkileg is(?!).
Csak beárnyékol,hogy összeszedtem valami fertőzést,vagy vírust,vagy nem tudom mit.Természetesen így a szünetre..Szokás szerint,már nem lepődök meg.
Száraz köhögés,hőemelkedés,rekedtség,fül-orrdugulás,mellkasi fájdalom.-most képzem át magam orvosnak...
És nem javul. Legalább hatféle gyógyszert kaptam,egyik sem szeret.Vagyis én nem őket.Vagy a köhögés. Vagy passz.
Nem ártana,ha gyógyulnék,tanulni sem tudok így normálisan,napjában negyvenszer szakadna szét a fejem.
Tételek készülgetnek,a két nyelvtant épp ma küldtem át Szuszunak.

Továbbra is marhaságokat(!)álmodom,és bömbölve hallgatom a zenét.
fejemben megint káosz,mert mitől lenne rend.

2010. december 17., péntek

én vagyok az....

Aki nem jó.

A fellegajtót nyitogató.



Rugdosásnak hála,íme egy újabb bejegyzés.

Csütörtökön teadélután.

Közös dal,utolsó,vetítés,régi képek,régi mesék,elfeledettnek hitt monológok,tehetségek.

Ölelések,rázkódó vállak,kézszorítások.Pillantások,hideg-meleg.
Forró tea,égő mécsesek,kicsorduló viasz,maszatos terítők.
Jövőre már nincs....
Hogy fogom utálni,hogy TI nem vagytok Velem....
Teadélután után(hülyén jön ki,bocs)az osztály testületileg elment gőzt kiengedni az új kedvenchelyünkre.
Már akkor úgy beszélgettünk,mintha másnaptól kezdve nem látnánk egymást.
Csesszétek/csesszük meg,van még négy hónap. Meg érettségi,de az nem érdekes...Ugye?

Pénteken karácsonyi előadás a díszteremben,éppen háromszor.
"Megnézem már ezeket az analfabétákat!
(erre én):Analfabéta a ku-va anyád,az! "
Ennyi...
Ja,jónak jó volt,Piramis,szépfenyő,jófenyő,békesség,szeretet,mézeskalács....



Karácsony.
Vegyes.Szeretem magát az ünnepet,amiért van,volt szerencsém látni is a konkrét helyet,de ezt a hisztit nem viselem túl jól. Már október elején minden szupermarket rogyásig van a piros-arany műfenyőkkel,és karácsonyfadíszekkel,kövér hóemberekkel,meg Mennyből az angyalt éneklő angyalkákkal. Minek?
A Szenteste szép,mikor együtt van mindenki,pukkadásig a vacsorával. Szép.
Szeretem a zizegő papír hangját is. (!!!)

Zenét kapni JÓ dolog. Legalább negyvenszer hallgattam meg oda-vissza. Unni meg nincs olyan...:)

Olvasni kell.

Egyébként semmi érdekes. Vége a karácsonyi nagybevásárlásnak,holnaptól takarítás.
Utána tételek,angol,és hasonlók.
Aztán szilveszter.
És kezdődik.(vihíííí)

2010. december 15., szerda

szalagavató és más egyéb

Legurult.
Furcsa,már ki van tűzve a kabátunkra. Ahhoz képest,hogy mennyire elegem volt már előtte az egész hercehurcából,nagyon jóra sikeredett a szombat.
A táncok,a ruhák,a buli. Minden. Az afterpartyn már kicsit lentebb eresztettünk,fáradt volt a társaság,de azért nagyot buliztunk. Szerencsére a kibérelt kocsma mellett van egy non stop hamburgeres.-ebből érthetőek a dolgok,ugye?-
Szóval szép szombatunk volt.Illetve az egész hétvége nagyon tetszett.
Furcsa,mert második hete vagyok bent a koliban,de nem nagyon kaparászik a honvágy.Legalábbis nem annyira,mint amennyire vártam. Vagy amennyire várható volt.
Képekkel együtt lesz majd bővebb beszámolóm.

Tegnap osztálykarácsony volt. Az utolsó. Októberben kihúzzuk egymás nevét,és titokban-kéne-tartani a kihúzott nevét,apró ajándékokkal;levelekkel kedveskedünk egymásnak egészen tegnapig,a nagy ajándékozásig. Előtte Szuszu kis léleksimogatást tart,véleményt mond,a fele társaság itt kezd el bőgni. Aztán egy szál gyertyát adunk egymásnak,elmondva jó dolgokat,örömöt,sérelmet,köszönetet,intelmet.
Itt már mindenki sír(t).
Utána ajándékozunk.Felfedjük az angyalka-bárányka kapcsolatot. Jankát húztam,örültem,nem jött rá,annak meg főleg.
Húzós ez az egész. Éppen ma matekon szakadt el nálam a cérna,és csömörlöttem meg kicsit. Pedig szeretem az osztályt. Mert tényleg nagy család és stb. Csak..Olyan szinten nem vagyunk tekintettel a másik érzéseire,véleményére,hogy az már fáj. Mintha nem is majdnem felnőttek lennénk,hanem egy rakás ovis,aki a műanyag lapáton veszekszik az ovi homokozójában. Pedig annyira szükségünk lenne egymásra. És ezzel tisztában is vagyunk. Maradéktalanul.De sokkal könnyebb két szóval a porig alázni a másikat,mint megkérdezni tőle,hogy mi baja van,vagy netalántán bocsánatot kérni. Úgy őszintén. Nőni kell még gyerekek,nem is keveset.
Remélem azért ez változik. Mert tényleg nem vagyunk mi rosszak. Nyilván,nagy a szánk,lusta disznók vagyunk,és az utolsó pillanatra készülünk el a dolgokkal...De értékeink vannak,nem is kevés. Csak nem vesszük észre. Vagy,ha felfigyelünk rájuk irigyen megbántjuk miatta a másikat.
Elvégre karácsony jön,meg a szeretet ünnepe,meghittség...Akkor tényleg legyen már karácsony!

2010. december 5., vasárnap

szemöldökráncolós

Mivan?
Az,hogy megint el vagyok veszve...Pedig jó lenne sokat blogolni.De mire leülök a gép elé,kipukkad az írói véna.
Szombaton avatjuk a szalagot...:)
El lehet képzelni,mennyire várom.

Múlt héten szerdán színházban voltunk,Pesten.
Derevo-Harlekin.
Nem minden mozzanatát értettem a darabnak(leszögezem,nem pusztán önhibámból),de amit felfogtam,az nagyon tetszett.
Szeretnék én így mozogni,mint ezek az orosz táncosok. Bár,kopasz az nem lennék semmi pénzért. Ekkora alázat azért -Urambocsá'- nincs bennem.
A buszon végre beszélhettem rég látott ismerősökkel, magyarul,és angolul(francia lektorral intenzív az angol,sajnos nem igazán tudok az Ő nyelvén. Nem,hogy nem igazán,sehogysem,eltekintve néhány szótól.)
A magyar ismerős pedig vicces .:) Ugye,Tibi?
"A hazug embert hamarabb érik utol,mint a sánta kutyát....-A lustaság,Tibikém,az fél egészség!!!"
-nem kell sajnálni,sosem voltunk normálisak.-

Találkoztam Más(s)(okk)al is,kaptam egypárszor gyomorgörcsöt,és volt légszomjam is.

Már kevésbé félek a sötéttől,mint régen. Ami jó.



Vasárnap van,túléltem egy négy órás táncot is,eredményéül készen van a keringő.
Szombaton bál volt...Táncoltam.

Újabb snassz-hulla bejegyzés, árnyalt fogalmazáshoz most nincs agyam,talán(gyűlölöm a talánt),majd egyszer.
Au revoir!

2010. november 22., hétfő

egy sárga rigó fütyörészett messzehangzón

Kicsit ideges vagyok. (mikor nem?!)
Holnap reggel kilencre leszek szíves ünnepi ruhában beféradni a Ziskolába,érettségizni ember-és társadalomismeret,etikából. (rosszabbul hangzik,mint amilyen.)
Egy csomó jogi alapismeret;pszichológia; gazdasági tétel. Nincs komoly bajom velük,eltekintve a gazdasági részétől. Tanulni -tudni ....Nagyjából rendben,de azért mentsen meg tőle a Jóisten,meg a szerencse,hogy belehúzzak egy olyanba.
Majd beszámolok.
Janka ma érettségizik kémiából(kérem,aki mindenhez ért!). Két dolog jutott eszembe:
1-én nem tudnék leérettségizni belőle
2-még jó,hogy nem is kell

Régen blogoltam.

A hétvégén is a kollégiumban rohad...,szóval töltöttem az időmet,egy dokumentumfilmet forgattak a tehetséggondozásról (itt aztán gondozzák ám,serényen,kérem,hiba nincs...!) ,és mit ad Isten benne voltam én is.
Két napig napi 6 órában tréningeztünk,énekeltünk, játszottuk a fejünket, 2 filmes meg felvette.
Ne olyan forgatást képzeljetek el,ahol a rendező beleszól "most ide állsz!most mondd így! " a menetbe.
Mi játszottunk,a kamera meg vette, a hangmérnök röhögött a poénokon,az opreatőr meg próbált nem.

"félelmetesek vagytok.tele energiával."
Kösz.

Majd valamikor februárban lesz ez megtekinthető a Duna TV-n,vagy az M1-n.

Azért itt is elhallgattak egy-két (jó.jóval több) dolgot,de mindegy. Összességében jó volt ez.

Éljen a forralt bor,én aszondom.

Minden másom megvan,rohanok az árral. Három hét és szalagavató. Februárban meg (szülői nyomás üdv neked.) le kék nyelvvizsgázni.
-kurva három % a TELCen,egyébkéntmeg-

Nem akarok elmenni innen. De ezt most komolyan. Félek kicsit az egyetemtől. Újra elfogadtatni magam az emberekkel, megszokni az új környezetet.
Bocsi,ez most nagyon nyöszörgősre sikerült. Várom én,persze várom. Új élmények,emberek,helyek,barátságok,kocsmák,tanárok,órák meg mittudomén.
Szóval gondolom jó lesz ez. Bár,akkor lenne a legjobb,ha vihetném magammal egy kendőbe fogva az egész Szentest. Mindenestől.
Végülis,nem az újtól félek,hanem a régit sajnálom.
Jó ez így? Nyilván jobb. Nekem. Arról meg le kell szoknom,hogy érdekeljen a másik véleménye.


Valamit viszont kezdenem kell magammal érzésügyileg. Valamiféle terápiára kéne járnom,vagy meg kell tanulnom elszámolni magamban 9438262151-ig(mert a három az kevés). Hogy ne robbanjak rögtön.
"időzített bomba vagy,az a helyzet."
Egyre kevésbé tudom nyugton tartani az indulataimat.
bunkó voltam.bocsánat...(.but.... )
Kedden elmegyek Kes tréningre,és kiüvöltöm magamból a mindenemet.
Gyere le a hegyrőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőől!!!!

-merlin-

Hétfőn dszen játszottunk.
"én azt szeretem benned,hogy...." -és folytatni kell.
Nekem Bibi : "Szeretem benned,hogy erős vagy. Ha a padlóba vasalnak,te felállsz. Hogy bármekkora bajod is van,képes vagy az emberek szemébe mosolyogni."
Eszter: "Szeretem a beszólásaidat.Ahogyan írsz.Sokan mondják,hogy hebrencs vagy,hogy kapkodsz. De ez a jó. Hiszen ki tud még rajtad kívül egy perc alatt 45000 mozdulatot megcsinálni?!"

Jók ezek,lányok. Köszi.
Életem nyitott könyvét most becsapom,és felvágom a polcra.
Réka tudósított valahonnan messzirül.

2010. november 15., hétfő

Laura

Az általános szülinapi ajándékunk már vagy 3 éve egy-egy levél.Amiben kívánunk,remélünk egymásnak. Ki ezt, ki azt. "hajnali madárfüttyöt; frissen főzött kávéillatot"...
Most ez itt a levelem. Hogy lássa az,aki olvas. Hogy mi is Vagy nekem. Hogy ki is vagy TE.

Bókuci!
A legigazabb ember,akit eddigi életem során megismertem.
Már lassan négy kerek éve vagy Te a :
bizalom
barátság
nevetés
sírós váll
nevető száj
kávépartner
kézfogás
ölelés
egy szóból értés


"A barátságunk azon néhány dolog egyike az életemben, amelyektől normálisnak érzem magam."

És közben tényleg. Lehet,hogy közhelyes, és csöpög belőle a nyál,a könny, a nem-is-tudom-mi.
Vagy Te az origo. A biztos pont,ahová rohanhatok. Akár éjjel 11-kor, ha úgy érzem elég már magamból.

"kifeszített védőháló a légtornásznak..."

Gyorsan írok,mert épp most jöttél be,hogy lámpaoltás után rohanjunk Hozzád a maradék tortát megenni. Nem mintha férne belénk már más,mert a kolesztól elkorcsosult gyomrunknak épp elég a Galériás bőségtál. De nagy duzzogva azért leerőltetjük azt a gyümölcstortát,azt hiszem. . .

Nem akarok olyat írni,hogy mi 30 év múlva is jóban leszünk,meg öribari,és hasonlók. Mert nem. Következő évben egyetem, ki erre,ki arra. Nem jelentek ki. Remélek. Téged reméllek,önző módon, magamnak. Egy-egy telefonhívás,egy-egy sms. "Van két órám,találkozunk?" Kávé melletti elmélkedések, emlékezések, jövőbe tekintések,múltba révedések.
Széles mosoly,ha találkozunk.
Talán lehetséges, hogy 60 év múlva pedig egymás mellett kötögetünk egy hintaszékben a Napsugár Idősek Otthonában. Lesz macskánk? Vagy egy vizsla...Mert azt szereted. Megóvsz,ha felém esik a kötőtű? :)
Nem sokszor mondod,hogy szeretsz. "Nem mondom.Tudod.Úgyis tudod." -érzem.
Szeretlek.

Szerencsés vagyok. Mert van egy Bóka Laura Boglárkám.

"de csak akkor lesztek igazán barátok,mikor együtt sírtok."
Megtapasztaltuk ezt is. Ott,a dombnál, a padon. Ugye emlékszel? Sütött a nap. Mi meg mint két kisgyerek maszatoltuk az arcunkon a szempillafestékes-fekete könnyeket. Ott értettem meg...
Hogy kitartasz mellettem. Hogy igazán számíthatok Rád.

-megint bejöttél....pedig úgy sietek...csak valami nagyon-nagyon szépet akarok Neked...-

Laura!
Születésnapod alkalmából...Tudod.Mindent.

2010. november 11., csütörtök

valahogy azt súgja ösztönöm ...

Van az úgy,hogy lusta vagy rendet rakni magad körül.Úgy értem normális rendet. Mikor minden pontosan a helyén van. Inkább -mintegy kényelmesebb megoldásként - egy szekrénybe tömöd bele a szemetet;lim-lomot,és rácsukod az ajtót,hogy ne is lásd őket. És megnyugszol. Mert elvégezted a feladatot. Elpakoltál.
Aztán egyszerre megtelik a szekrény, és mikor a következő adagot rejtenéd, az ajtó nyitásnál rád borul az egész, és maga alá temet.
Akkor Te szembesülsz. A régen eltemetettek kerülnek előre,a kupac tetejére. Hátulról.
Egyenként végignézed őket. Megtapogatod - megsimítod. Próbálsz nem emlékezni az okra, hogy tulajdonképpen miért is van az ott, ahol van.
Nem sikerül.

Előtörnek. Már nem tudod titkolni. Magad elől sem. Amikről eddig nem akartál tudomást venni -ösztönösen megvédve vele a lényedet- azokról most mégis muszáj.
Az eldugott szemét gonoszul nyomul egyre feljebb.
Utána(m) a vízözön.

2010. november 5., péntek

érzésmix

-150.bejegyzés-

Általános szüneti-hangulat. Túl hosszúak a napok. Nem szeretem, hogy korán sötétedik. Vagány 18 éveshez híven nagyon félek a sötéttől. Annak viszont külön örülök, hogy ennyire szép az idő. Anyával bicajoztunk ma egy nagyot. Nagyon nagyot. Ki a faluból. És egy kicsit kiszállt minden a fejemből.
Holnap Anya megszületik. :)

Egyébként meg vegyes vagyok. Sikerült ma tanulnom egy kicsit.
Egyre jobban beleásom magam -vagy inkább maga alá temet az egyetemi hercehurcába/hercehurca.
A szórólapok és hasonlók már nem férnek el az asztalomon, minden ismerős-rokon-barát tudja, hogy nekem hová (nem) kéne menni, mit (nem) kéne csinálni.
Lehet, hogy meg kéne szeretnem Pestet. (?!)
Valahová majd csak fölvesznek...Aztán meg úszom az árral.

más:
Vagyok az élő suhanás,
vagyok az élő zuhanás.
Lengés vagyok,kerengés.
Zengés,meg visszamerengés.
Vagyok az oltalom,a mentsvár,a menedék.
(ezért meg elnézést Szabó Magdától.)

akkor engedd.

Nagyon egyhangú lehetek. Következőleg majd valami iromány féle következik. A vége hiányos még.
Pá!

2010. október 30., szombat

Az ő aggódó lelke volt tán, Amely a szirten átfogott...

Szünet.
Ismét elérkezett az élménytelenség szakasza. Most kicsit lassítok. Illetve muszáj lenne nem,de elfáradtam.
Mindjárt szóbelizem,és igazából még semmit nem készültem rá.-az osztályozót leszámítva-
Mindjárt május. Előtte félév. Én meg egyfolytában háborút viselek a matematikával.
Félek ettől az egésztől.Őszintén.
Töri.
SZTE-töri.Azt hiszem. (meg jog,meg szini,meg pszichológia-bár,lassan nekem kéne egy-)
Aztán jó lenne tanítani. Nem mondom,hogy nem Szentesen.

Megértem Anyáékat. "mindenre robbansz.neked nem lehet semmit mondani."
Változó. Egyszer felhőtlen a jókedv, utána viszont egy percen belül beborul az ég,és jönnek a villámok.
Rájöttem.
Ha sokszor látok kéken-kéket,akkor a kedvem is jobb. Ha nem,akkor Isten irgalmazzon mindenki másnak.
-Táncolni mindenki tud.Ezzel nem szállok vitába,ehhez legalább értek kicsit. -
Hálásan köszönöm nemtudomkinek ,hogy. eddig.is.meg.majd.is.sohanemis.mindigis. nekemis.nekedis.

Ha megint visszatér a normális blogíró,aki jókat-jobbakat ír, ígérem szólok.Addig meg bocs.

Dieu avec vous!

2010. október 21., csütörtök

Keménykalap és Krumpliorr

A bohóc nagyot nyújtózik cirkuszi lakókocsijában. Hamarosan előadás. Készülnie kell. Fáradt, álmos arcát fehérre,szemét sírós-nevetős feketére,száját pirosra festi. Felteszi a bohóc orrot. Felragasztja a mosolyt is. Ahogy egy jó bohóchoz illik. Rávigyorog a tükörképére. Inkább vicsorog. Az egészhez semmi kedve nincs. Előre tudja a menetrendet. Kilép a porondra, a fej fény rávilágít. A képébe röhög az összes taknyos,burokban nevelt kiskölyök,a neveletlenebbje végigbeszéli az előadást.Látja a sok unott-megkeseredett-felnőttet,akiknek fogalmuk sincs a műsorról, csak porontyuk megelégedése miatt ültek be a cirkuszi sátorba.
Fejben lejátssza.:
Kilép,megbotlik nevetségesen hosszú kantáros nadrágjában.Még éppen visszanyeri az egyensúlyát. Megáll,széles mosollyal köszöni meg a tapsot. Kihúz egy fehér kendőt a zsebéből,majd egy másikból egy kéket. Bűvészkedik velük,mindenki elégedett,a gyerekek visonganak a gyönyörűségtől. Kétszer sikerül hasra esnie kerekített orrú,hat számmal nagyobb cipőjében, légtornászkodik, lovagol, meghajol. Vastaps.
Visszamegy a lakókocsijába, és magára zárja az ajtót. Lakóhelye egyetlen apró szobából áll. Az ablak is,az ajtó is szelel. Mindig hideg van. A bohóc mindig fázik.Mindig éhes. Mindig egyedül van. Mindig szomorú. Soha nem gratulálnak neki. Hozzá nem jönnek oda előadás után. A bohócot senki sem keresi. Senkinek sem hiányzik.
Lemossa fehérre mázolt arcát,gondosan letörli a sminket. Nem szabad,hogy idő előtt tönkre menjen az arc bőre. Még a végén nem lehet igazán jó bohóc.Márpedig,neki annak kell lennie. Bohóckodnia kell. Muszáj.
Gondosan vállfára rakja és a régi szekrénybe teszi a jelmezét,cipőjét kifényesítve rakja vissza a rozoga polcra.A piros orrot egy megfakult bársony párnára teszi. Még az apjától örökölte... Magában költi el szegényes vacsoráját. Leül a tükör elé. Megfakult fényképeket kotor elő egy aprócska dobozból. Kisgyermeket ölelő anyuka,fiát hintáztató apuka, hosszú hajú lányt karoló nyakigláb kamasz, első-orros-bohóc. A fényképeken mindenki mosolyog. Őszintén. Szívből. Egy pillanatra az orrában érzi az otthont. A bohóc újra a tükörbe néz. Újra nekiveselkedik annak a régi mosolynak. Hátha elő tudja csalni. Koncentrál. Nem megy. Elsőre sem,másodjára sem,huszadjára sem.
Sóhajtva visszapakolja a képeket. Gondolkozik. A bohóc gondolkozik. Szólna valakihez. Úgy szeretné,hogy valaki mellette legyen. Csak kicsit. Csak néha. Csak egy hétre.Egy napra. Egy órára.Egy percre...Mert olyan nagyon egyedül van. Tőle senki sem kérdez semmit. A cirkusz többi dolgozója nem szereti a bohócokat. Mert a bohóc a legügyesebb,aki mindenhez ért. És nem állnak szóba vele. Kiközösítik. Pedig ő is szeretne esténként a tűz mellett énekelni a szép artista lányokkal, vagy akár a csúnya lovász fiúval. Még a törpe bűvésszel is beszélgetne...Meghallgatná az összeset.
De őt sem hallgatja meg senki. Soha nem törődnek vele. Ha fáradt,ha éhes, ha fázik...Dolgozz! Mosolyogj! Mosolyogj! Mosolyogj!
Gyűlöl mosolyogni. Régen még szeretett. Régen sok mindent szeretett. Bohóckodni szeretett. Úgy igazán. Mindenki bohóca lenni. Az is lett. A Mindenki Bohóca.
Bánatosan lekapcsolja a villanyt, és lefekszik aludni. Lassan megnyugszik. Belenyugszik. Holnap kezdődik előröl. Megint. Mindig. Mint mindig.

2010. október 20., szerda

bohócorr

Meglepő módon megint beteg vagyok. Gondolom nem tett jót a szervezetnek a meleg-hideg átállás.

Más kicsit:


Bohóc.Tegnap volt a hivatalos névadó ünnepsége az új drámais szárnyak. "Bácskai Udvar" -a drámai tagozat alapítója, főbohóca,porondmestere Bácskai Miska Bácsi. hátígy.

Apánk helyett apánk köszöntötte egy pár szóval az idős ex-igazgatót. Olyan jó volt meghallgatni. Beszélt a tagozatról,a tanárokról,a gyerekekről.
Hogy bohóc itt mindenki. De a bohócnak lenni jó. Mert a bohóc kicsit mindenhez ért. Tud szépen hasra esni, tud bűvészkedni, tud légtornázni. Tud nevettetni.

Utána azon gondolkoztam,hogy tényleg bohócok vagyunk. -de most nem,nem halunk bele.-
Hogy hálát adok a JóIstennek,hogy anno apáék nem engedték, hogy eljöjjek, csakmert honvágyam volt. Mert olyan sok mindent kapunk ettől az iskolától.
Megtanulunk igazán bohóckodni.


Egyébként zajlik az élet,azt sem tudom hányadikán van elseje, és hasonlók. Komolyan,valaki lassíthatna egy picit az időn,mert ez így nem nagyon jó. Már lazán október közepe van, lassan el kéne gondolkodni azon,hogy mi is legyen velem jövőre.Meg azután. Mindjárt szalagavató.


Másról pedig nem most.

2010. október 13., szerda

Egyiptom

Megjöttem.
Kedd hajnalban szállt fel a gép,kedd délután landoltunk Pesten.Ferihegy 2-B terminál.
Egyiptom.
Az a baj(baj,a francot baj),hogy annyi élmény ért egyszerre,hogy a fejemben nem tudom összerendezni,nemhogy ide firkantani.
Meleg.Fekete garbóban(jóvan,azért nem kötött) utaztam,éjszaka még hideg volt.Tabán már annyira nem.Átlagosan 34 fok lehetett.Szóval egészen kicsit éreztem magam kellemetlenül a gúnyában.Dehát,erre szokták mondani,hogy aki hülye...az haljon meg.
A szálloda beváltotta a hozzá fűzött reményeket,egyedül a megérkezéssel-szobafoglalással volt némi gond.
Értem ezt úgy,hogy odaértünk fél hétre-kettőkor lehetett elfoglalni a szobákat.
Vicces látványt nyújthatott a magyar csapat: a hall összes létező kanapéján aludtunk. -vagy ültünk. -
Voltunk Jeruzsálemben-Betlehemben.(ezek a fakultatív programok)
Via Dolorosa;Szent Sír;Golgoták(Golgota?)hegye;Gecsemáné -kert;Siratófal;Jézus barlangja(ahol született)...
Akinek fontos a vallás,annak....
Kairó.
Gízai piramisok;Kairói Múzeum;Parfüméria;Papirusz-üzem (ez a kettő kicsit snassz volt a többihez képest);Szfinx.
piramisok hatalmasak.Semmilyen kép nem tudja átadni.Mikor ott állsz alatta,és úgy érzed,hogy összeroppant-akkora.Tényleg.
Kefrén piramisába mehettünk be,kicsit szűk,kicsit meleg-hatlamas élmény.
A múzeum....Három óránk volt szabadprogramozni.Oda három nap nem lett volna elég.Múmiák Terme...Borzongató-érdekes.
Sivatag.
Beduinok.
Élveztem.
Az országban hatalmas a munkanélküliség,ezért szinte minden arab férfit alkalmaznak valamilyen szinten...
Például:a határokon van legalább 10 ellenőrző pont,ahol elkérik az útleveled,a vízumot(ezek kb.10-15 méterenként vannak),és tulajdonképpen egymás munkáját felügyelik.
Mindenki hátán fegyver.

Önbizalom hiányos nőknek melegen ajánlom az arab országokat. :)
Szeretik az európai lányokat-főleg akkor,ha vásárolsz is valamit-.
Nálunk is ment az udvarolgatás.(hány tevéért adna el apa,van-e férjem,táncolok-e vele stb.)Mondjuk,egy darabig még tűröd,aztán bele lehet fáradni.
Nekem kb. az ötödik napon lett belőlük elegem.

A tenger.
Nagyon tiszta,hat méteres mélységben is lelátsz az aljára,szinte az utolsó homokszemig.
Snorkeleztünk,láttam gömbhalat(addig mentem utána,míg fel nem fújta magát.);papagájhalat;bohóchalat(az ujjaid között is elúszik,annyira szelíd)...

Bazár.
Szemtelennek kell lenned,a végsőkig.Megkéred valaminek az árát,az okos arab általában a hatszorosát mondja a vártnak.Az az alkuvás/alkudás?! :) lényege,hogy nem szabad meghátrálni. Leghatékonyabb módszer,ha egész egyszerűen otthagyod,ha nem hajlik az általad kiszabottra.Biztos lehetsz benne,hogy fél percen belül megkopogtatja a vállad,és elfogadja az alkut.
Egyetlen hátránya a bazárnak,hogy az arab elég koszos,és megfogdos,nyomja a kezedbe az árut,erőszakos.
Mindegy,két kézmosás és rendben van minden.

Egyiptomi kaja: Legfőképp európai mintára főznek-a szállodában,persze.Utcán nem szabad-nem érdemes ételt venni.
Fűszereket nem nagyon használnak,sertést nem esznek,marad a csirke, a marha,a bárány.
Egyébként finom,jól lehet lakni belőlük.
A kenyerük nagyon jó.
Csapvizet szinte tilos lenne inni-a fertőzésveszély miatt-, a fogmosás is jó,ha ásványvízzel történik.
Ami náluk ásványvíz,az tulajdonképpen tisztított sima víz.Nincs buborékos.
Az alkohol viszont nagyon-nagyon gyenge ,mint ahogy a kávéjuk is. Két vödörtől sem lesz semmi változás...

Tetőtől talpig vagyunk lebarnulva,nagy ám a kontraszt itt és ott között.
Azért jó volt hazajönni.
Hiányoztak az itthoniak.Nagyon.

Szóval,így összegezve: JÓ...A kevésbé kellemes dolgoktól el kell tekinteni,itthon sincs kolbászból a kerítés.


-képek meg majd.-

2010. szeptember 29., szerda

hide yourself,and you'll be happy

Javítás az előzőhöz: október 18-án Píszezünk.
És nem fél tízkor,hanem fél egykor(mármint hajnali) száll fel a gép.

Időm nincs élni konkrétan,de azért mégis. Van is,nincs is.Hozott is,vitt is. Najó..Ezt nemhogy más nem érti,én sem.

Ez az 5 ssabban telik,mint egy év az öregek(elnézést kérek)-idősek otthonában.Tényleg borzalmas. Bár,a mai napom határozottan jól telt el.Tényleg. álom az álomban
Főként.
Ha valaki rád mosolyog,már a folyosó végéről az nagyon szép tud lenni. Tudtátok?
Ücsörögtem dupla szalapon,és egyszer csak belém vágott az isteni szikra,és alkottam.Aprócska kis szösszenetecske ,de szerintem nem lett rossz.Már,ha lehetek én ennyire bunkó-egoista.

Kedden volt az első Kesi-Szinis felkészítő,és hátegyistenkirály.

Továbbra sem szeretem BT-t és Babitsot.

Érettségivel a sehogy-nem-állok-és-kezdek-kétségbe-esni stádiumban vagyok.
Itt még várat magára az a bizonyos felkattanó villanykörte.


Szóval.Vagyok.Itt Szentesen.A hétből öt napot. És szeretem.Igaz,hogy néha tényleg nincs életem,meghalok kávé nélkül,és eghész nap száguldok mint egy kerge ciklon,azért szeretem.
Jó.Önvallomás vége,helóvan.

2010. szeptember 24., péntek

...Hajára aggat mély rejtelmeket...

Péntek.Iroda.Fagyi.Haza.
Összekaparom már a gondolataimat.
Szaporodnak a bárányfelhők.Egyre több a szaladnivaló,most szini-előkészítő,most déesz,most emelt töri,most hétfőreggel,most angol,most ez,most az.
Nem panasz...Szeretem csinálni,legalább nem unatkozom,lefoglalom a gondolataimat is.
"a titkod nem titok már,a titkod az ördög."
Nem panasz,csak furcsa,hogy reggel elmegyek oskolába,aztán este valamikor hazaesek(illetve a kollégiumba),és rendszeresen meglepődök azon,hogy hopplá,megint elrohant a napom.
Megvan a szalagavtós menyasszonyiruhám is. :)
Október negyedikén pedig még egyszer üvöltjük/tátogjuk,hogy TARTÓS BÉKE!
Ez itt a reklám helye,Szentes:HMG,drámais szárny,délután 5.
A szívemcsücske,kedvencem ésatöbbim.

Ötödikén reggel fél tízkor pedig felszáll a gép,és repülünk Egyiptomba. :)
Végre négyen.


Csütörtökön este filmvetítés-Kis utazás.
Sajnálom,hogy nekem Perjésné a büdös életben soha nem fogja azt mondani,hogy "Jó reggelt(...) hozhatom a kakaódat? "
Gondolom,meglepődnék,de azért mégiscsakna.
Szeretem a filmet, amellett,hogy a gimiben csinálták-tehát,igen,ismerős a helyszín-van szerencsém felfedezni a fiatal "apánk helyett apánk" Keserű Imrét,Mobolya nénit,etc...
Ott a dohos moziteremben.Vastaps,mikor feltűnnek.

Félrenézés.Mosoly.Csillan.Csattan az ég.
Ablak.Fény.Udvar felé.Jobbra.Jobbra...Arra.

2010. szeptember 18., szombat

változó

Leültem a gép elé,és az összes eddigi gondolatom,ami terveztem volna leírni,kiröppent a fejemből.
Gyorsan hozom is a fülest,és hallgatok valami inspiráló zenét.
Időközben megtaláltam az elveszetteket.
Szerettem ezt a hetet.Olyan rohangászós volt. Élveztem. Csütörtökön ünnepélyes megnyitó(szépúj drámais részleg),pénteken a kapolcsi darabok bemutatása.
Szerintem az eddigi legjobb előadásunk volt a tegnapi. Nagyon-nagyon élveztük.Féltem egy kicsit,hogy a dalban a magas rész a legöthösödésem miatt nem fog kijönni,de örömboldogság,sikerült.
Ugye-ugye píszezünk még? Nem,nem piszézünk, hanem Peaceezünk...Merthogy: Peacemaker.
Remélem.
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Ülünk a kocsiban. Udvarias kérdések után.Ő mereven bámulja az utat,markolja a kormányt.Én makacsul az ablakon bámulok kifelé. Nem szól,én nem szakítom meg a csendet.
Gondolom zavarban van.Én igen.
Egy darabig nem fog bízni bennem.Ezt is tudom.Vállaltam."Majd megbékél." Tudom. Majd.Majd...
Nem szólok.

---
"túlságosan felnőttél..."
Azóta is ez van a fejemben.
És AZ.
Felejt?Ő?Ez a sok rohadt kérdőjel....Elmegy minden a fenébe.


2010. szeptember 13., hétfő

hírösszefoglaló

Szokás szerint megkezdtem az őszi letaknyosodás meseszép folyamatát. Ritkán vagyok beteg,de akkor elég ügyesen valami kórosat szedek össze.
Tegnap este kezdődött,éreztem én már napközben is,hogy valami nincs rendben,de a rossz közérzetet a szombati ivászatnak(buli volt Apa cégénél) tudtam be.
A szokásos tünetek,kaparó torok,fájó fej(az a tipikus,amikor azt érzed,hogy lufi van az agyad helyén),rekedtség.
Aztán éjszaka jött a nemalvás és testvérei.
Most pedig bent a koliban.Gyúrok a délutáni főpróbára-pénteken előadás. Elég szarul venné ki magát,ha nulla hanggal nyekeregném,hogy " a dob pereg,a fegyveren virág" .
Szóval,addig nyelem a negrot,(éljen a kék!!!a feketét nem tudom megenni),és fújom a "sírószsepit".-az,amit csak kirángatni kell a dobozból. A lányok adták neki a nevet,szerintem is találó.

Írogatom a projektet,nem úgy haladok ahogy szeretném,de remélem meglesz azért. MEGHÁT!
Szokás szerint semmi tartalma a bejegyzésnek,de akik olvasnak, lassan-lassan megszokhatják.
:)
Szóval délután próba,kedden drámais részleg átadása,pénteken előadás. Addig meg tanulj!!!;tánc;gyógyulj!!!!;ökörködj!!
Csók

2010. szeptember 9., csütörtök

egy meg nyolc

Szeptember nyolcadikán,reggel hét óra öt perckor beléptem a nagykorúak világába.Legalábbis a hivatalos papírok szerint akkor.
Volt egy kényszer képzetem,miszerint "hhúúú!most akkor 18,és ezután?! " Ezután? Gondolom semmi. Annyi változik,hogy keményen megbüntet a rend szigorú őre,ha valami neki nem tetszőt teszek. Ja,igen. És szavazhatok is. Tyűha! Félreértés ne essék,azért élvezem én a strandot a nagykorúságot.
Igazi IZÉ módjára elregélem mi szépeket kaptam. Először is,ugye a nyári szilvásváradi kirándulás,mint ajándék. A lányok-osztálytársak felruháztak ékszerekkel,bögrékkel,övvel,csokival,pezsgővel,képeslappal,jókívánságokkal,amiket megsirattam.Míg Mamáék a pénztárcámat tágították( :] )
Az öcsémtől egy haatalmas (bocsi,tényleg) plüss Malackát kaptam.(már most imádom)Zsombitól pedig Micimackót.
"sosem nősz fel." -látod,lehet.
Millió-millió smst,fészüzenetet,iwiwemailt.
Kincset.
Köszönöm :)
Tényleg csodás érzés az,amikor a NEKED szervezett bulin NEKED énekli 30+X ember a boldogboldogboldogszülinapot.
Amikor az utcán NEKED bontanak pezsgőt,és TÉGED ölelgetnek meg. Vagy kiabálnak oda a folyosón,hogy "Istenéltessen!!! "
Amikor a NEKED hozott ajándékot elrejtik,és meg kell keresned.
Mikor kedd este hazavisz Apukád,és Anya lekapcsolja a villanyt,és behozza a tortád...Amin Happy Birthdayos gyertyák vannak,és engedik,hogy Te vágd fel,holott mindenki tudja,hogy a süti a padlón fog kikötni,ha a Te érsz hozzá.
-készült is egy-két igen érdekes kép az eseményről.-

Szóval jó ám,ha az embernek születésnapja van.

Jöttek a beszélgetések a héten,csőstül.Köszönöm,Laura.Jó úgy,hogy nevetésben,sírásban.Hogy ismersz.Hogy úgy VAGY.

Jó,befejeztem a lelkizést.
Szervusz.

2010. szeptember 6., hétfő

nullakilencnullahat

Az a baj,hogy: esik.
Két nap és hivatalosan is büntethető szavazó polgára leszek a magyar társadalomnak.
Pro dolog . Kár,hogy magától jön.
Szívesen lennék most megint a nyári, láb lógatós időszakban. -mennyiszer fogom én ezt még itt elpanaszolni,hej!-
Nem mintha még annyira sok dolgom lenne,de erős a gyanúm,hogy igencsak ellustultam a nyáron. Nincs probléma, majd csak felráz valaki. Legalábbis remélem.
Igazán érdekes esemény most sem történt velem,de ha mindig csak akkor írnék,ha lenne,akkor vastag pókhálók fednék ezt a blogot,azvan. Sajnos.
Jó,persze. A franc szeret állandóan pörögni,a fenének van mindig kedve a történésekhez.
Az nem én vagyok,kérem... Vagy de,csak az irigység beszél belőlem,mert mégsem.

Vasárnap megvolt az első tánc próbám Zsombival.(áhá,így már tudjátok kiről van szó,ugye? )
Az Isten küldte Őt az utamba,komolyan mondom. Végre valaki,aki normálisan tartja a kezét,vezet.És EMEL. Jó,persze nem vagyok elefánt,de azért emelni tudni kell(ésszel..nem erővel.) Is.Mellette pedig aranyos. Jut eszembe,el kell mennem vele sálat venni. Mármint neki. Nem nekem.

Még ha nem kell,akkor is tudok ám pofázni,mi?
küss van,heló!

2010. szeptember 2., csütörtök

sumák lázadók,véreres szemű senkiháziak,rám figyeljetek!

Igazából hiszti van,most, így a második napon is.Már most retteg mindenki,hogy nem fogják sehová felvenni,nincs pluszban pontja,évet nem akar halasztani,stb.
Az emelt töri,jelzem:Matos nélkül SZAR.-aki melegedni szeretne menjen szaunába,vagy költözzön kandalló mellé,de ne a töris csoportba.Kösz.
Nem,nekem sincs fogalmam a pontszámításról.
Látom a gyűrűt."a szeme az itt kopog a halántékomon."

Találnom kéne valami elfogadható árú angoltanárt,aki felkészítene az emelt érettségire.a magyar úgy tűnik/vagyis tuti,hogy kiesik,annak nem merek nekimenni.A töri az biztosnak látszik,legalábbis remélem.Majd üvöltök segítségért,ha nem megy.

Holnap szalagavató-tánc megbeszélés.
Valami szépet kell majd választani.Addig átmegyek fényevőbe,és beleférek majd a fehér ruhába.


Most pedig húzás.

2010. augusztus 29., vasárnap

csattan a menny és megvillan kék, tünde fénnyel fönn a tél.

Megint csak levonva a következtetést,szerencsés ember vagyok.


A nyár [szokásásához híven] gyorsan és eseménydúsan telt.Elröppent,gyorsabban mint az eddigiek. Még egy év.Még...Utána Istenveled ennek a jó világnak.


Meglett az angol érettségim,amire büszke vagyok,legalább lesz pár üres órám az évben,amin tanulhatok más ostobaságot.Vagy esetleg nem.


Elhatároztam,hogy nem lesz nagy házam,okulva a család példájából.Nagyon rossz érzés ám ilyenkor a nagytakarítás.


Suli után nem sokkal Szilvásvárad volt a célpont,szülinpai ajándék-barátnőzés-fedezd fel hazádat mozgalom alapon. Szerettem minden percét.Csak az a rohadék eső ne lenne. Jövőre megismételjük,az ország valamely más pontjába indul a csipet-csapat.


Szilvásvárad után,hogy a jóból soha ne legyen elég Bubiéknák vendégeskedtem.Szeretem őket,igazi második család Ők.(a Bókáék:D )


Novemberben dalolunk Laurám,mint a kismadár. :)


A tervezett programok közé természetesen becsúszott(ahogy annak lennie kell)egy-két anyalánya-délelőtt/délután; üres nap;munka(látástól vakulásig?!ugyan kérlek!) ;tanulás-imitálás(rájöttem,hogy a műfaj koronázatlan királynője vagyok);ökörködés,barátok érkezése-hússütés,ivászat.




Az augusztus eleje-július vége szólt Kapolcsról.Életem legjobb élményei közé tartozik.Komolyan.


Imádtam esőstől-melegestől-darabostól-osztályostól-koncertestől-stoppolóstól-90forintosfröccsöstől-csövelőstől.Mindenestől.

Kapolcs után jött a tanulás,nem csak az imitálás,megijedtem a vizsgától.Szerencsére ötöst kaptam,októberben jöhet az érettségi,a csodás.Nembaj,kell ilyen is.Legalább nem halok meg májusban.
Megéltem mélységet-magasságot.Ahogy annak lennie kellett,gondolom én.A miértjét nem igazán értem,de gondolom majd"ha nagyobb leszek",rájövök.
Ezt így most ide.
Most pedig töltöm a szünet utolsó estéjét.[szokás szerint a gép előtt rohadva]Vegyes érzelmekkel telve.Hiányzik Szentes.Nagyon.Menzástól,kolistól.(mindenestől.)Belül kicsit repedve,de létezik a ragasztó valahol,csak keresnem kell.Szóval fej fel,páncél csatol,haj kienged.

Tehát jó kis nyár volt ez.
Jövőre ilyenkor remélem már az albérletbe pakolok be,és szegedi egyetemistának mondhatom magam.
Célok,tervek,álmok vannak dögivel.Ideje őket megvalósítani.
"Engem többé nem nézel madárnak,szállok az ősznek,szállok a nyárnak."








2010. augusztus 25., szerda

a testület legújabb tagja

Kitty_Kye(klikk-katt!)

Tehát a legújabb(oszlopos) tagja az itteni blog-kommunának ,vagy mi a szösznek/esetleg amit akartok,annak.
Nem sokat tudok róla(amit azért majd orvosolunk),a Twitteren ismertem meg,csattogtak a "direct messages"ek,és elkészült a Sugared Placebo.
Csak úgy mellékesen,megnyugtatásképpen:jól írsz,Kitty. A dizájn pedig külön vastapsot érdemel.(csak így látatlanban,de képzeld azt,hogy kitörtem egy kisebb fajta tapsviharban,így reggel a gép előtt).

Ezt pedig külön köszönöm! Döngöljetek a földbe érte,kövezzetek meg,törjetek kerékbe,akkor is kiteszem.Borzolgatja individualista-hiú(elnyomott?! :D ) énemet.

Ezúton szeretném megköszönni a blogangyalnak, Rékának, hogy addig biztatott Twitteren, hogy már a negyedik bejegyzést is megírtam. Félelmetesen jól ír. Komolyan. És az utolsó vágy... ^^

2010. augusztus 19., csütörtök

csak.csütörtök

Gondoltam megosztom már itt az online naplómban,hogy mi is történik,illetve nem történik velem a nyár utolsó hónapjában-heteiben.
Egyszer majd összegezni is fogok,Istenbizony.Csak nem most.Lusta vagyok,igen,lehetséges.
A tanulás-imitálást olyannyira magas fokon űzöm,hogy megijedek magamtól.Leülök én tanulni,megy is egy-két óráig,utána viszont helóvan ,hiába pihenek kicsit,iszok meg egy pohár vizet,vagy egy hordó kávét,nem segít.Keresni fogok magamnak egy tanulást segítő terapeutát,mert bajban leszek jövőre.Illetve az idén(is).
A napok egyébként eléggé összefolynak,valahová mindig rohanok/rohanunk, vagy éppen nem.
Az abszolút sztenderd program a nyerő.
Vagyis kurvára nem csinálok semmit.
Azon kívül,hogy lézengek,tényleg csak annyi,hogy tanulgatok,olvasok,kutyázok,kocsányon lógatom a szemeimet a gép előtt,várom a katonai szolgálatra behívó leveleket.
Jut eszembe,kaptam ajánlószelvényt én is.Hiába,öregszem. bölcspofátvág.
rájöttem,hogy szeretem az apró betűméretet. nyerő a szemüveg,próbáld ki!azzal én is jobban látom. :)

Rengeteget jár az agyam(néééé!neked olyan is van?! ) ezen az egészen...hiányzik.Nem fúj a szél.Nem viszi.Nem is kell,hogy vigye.
Kételkedni pedig felesleges.Általában kitartó vagyok. :)
Most pedig,kedveskedve Krisztának:
Csávan!

2010. augusztus 16., hétfő

lélektől lélekig

Nem nagyon megy a fogalmazás.Amikor kéne,akkor nem jönnek a szavak.Pedig most még.Erről.Utoljára.(?!) Azt azért nem hiszem.
Tegnap még. Tegnap létezett a "kékezüst." Ma.?Ma egy kis részem belehal a megérkezésbe.De félteni nem kell.Nem szeretem,ha sajnálnak.A szárnytollak újranőnek.Mindig.Muszáj.
Nagy szavakkal játszom.Bocs.
Ha majd megtanulok írni(normálisan),szólok.
Minden percét élveztem a történetnek.Izgalmas,borzongató,lelket törő,kedves,keserédes,becézős,vidám,szomorú,tudatba-lélekbe-szívbe beleégős.
Volt.Van.Lesz?!Kérdezem.Lesz?!Választ nem kapok...Tudom,hogy nem is fogok még egy jó darabig. Belenyugszom. Csak.Szürkén és okosan hallgatom el.
Eltemetem.Cseh Tamás.Szél.Előásom.Meggyújtom.Eloltom.Felkavarodom.
Benne ülök nyakig. Kimászni ebből lehetetlen. Talán nem is szeretnék.
Abban a megtiszteltetésben lehetett részem,hogy kaptam.Kaptam egy saját mesét.Egy csak nekem szóló mesét.Amit megőrizhetek.Amit elővehetek.Amit újraolvashatok.Fájni fog.Fájni,piszkosul.De megéri.Megéri?!Meg.
"találkozunk majd.tudom.érzem." Remélem.Nem ez a vége.
Kaotikus.
Akinek rendszerezett gondolatai vannak,az nem én vagyok.
Becsukom.Kinyitom.Becsukom.Kinyitom.Látom.Elmondanád,hogy csinálod?!
Tényleg szép.Tényleg fáj.Tényleg tetszik.
Mondatok. "szeretem a pontokat." ; "olyan tiszta.";"kerestem a szemed."; "ébren álmodók." ;"mostantól.addig." -és lehetne még ezer. Megmarad.Neked.Nekem.
A lidércek-démonok .Őket viszi el...
A ketrecek kulcsa pedig létezik.Tudom.Léteznie kell.(mosolyog)
Gondolom egy darabig vérezni fog.Belül.
Majd ügyesen titkolom.Nem mutatom.Belül dühöngök.Csupán.Nem merengek. Nevetek.Széles vigyorral.Csak a szememet rejtem.Az nem mosolyog.
Csöndben van.Mély,tiszta csöndben.
Megint nem aludtam.
Csődöt mondott a szépírás. Nem tudom leírni azt,ami a fejemben van.Képtelen vagyok megfogalmazni. Oda az alkotói véna.

Hamarosan... hamarosan...
T.

2010. augusztus 11., szerda

ennek.nincs.címe.

Köszöntjük Kedves Hallgatóinkat,következnek a 7:35-ös,reggeli híreink!...

Áh.Nem megy ez.
A hétköznapok telnek.Én meg csinálom a dolgom.Csinálnám.
Tanulnom nagyon-nagyon kéne. Most a szokottnál jobban bízom a Néni kedvességében...

Ez a nyár eddigi életem legkaotikusabb időszaka.
Szerencsésnek (is) érzem magam,mert:
nyaralások;találkozások a barátokkal;Anyuék.
Másfelől viszont...
Mindegy.Ha megfogalmazódik bennem a helyes összegzés,akkor leírom.
Talán vasárnap este.
Addig...
Addig emésztem magam./magunkat.

2010. augusztus 8., vasárnap

Majd elviszi a szél...

Tatjana levele Anyeginhoz.
Most talált.Most lezárt.
Tatjana nem tudta mit akar.Nyilvánvalóan Anyegint,mint ahogy az várható volt-lett.
Anyegin ebben a mesében nem Tatjanat szereti.Valaki mást,akivel Tatjana nem versenyezhet.Talán nem is akart.Tudta,hogy vesztes.Előre tudta.Azért mégis próbálkozott egy kicsit.Annyit elért,hogy megbíztak benne.Hogy nem hazudtak neki.Nem engedték,hogy még jobban fájjon.Okoz ő magának elég fájdalmat ezután.
Mese,mese mátka...
Volt ebben a mesében minden. Kaland.Csönd.Nevetés.Sírás.Eső.Hideg.Búza.Templomtorony.Hajszálak.Doboz.Vonatok.Állomások.Letaposott fű.Illatok.Hangok.Pillantások.Érzelmek.Gondolatok.Fejfájások.Telefonok.Smsek.Gyűrűk.
Ezüst...Sok-sok ezüst.
Amit Tatjana köszön.
Igen,Tatjana fiatal."fiatal,és majd elfelejti."Egyszer biztosan.Kicsit belehal,de mint eddig mindent ezt is túléli.
"mert neked van a legerősebb lelked."Nincs,de próbálkozom.
Lesz mosoly is.Bőven.
A többit pedig engedem.Szaladjon kifelé.Vagy majd elviszi a szél.
A kép megmarad.Igen,nagyméretben.
Anyeginnak.
Baltazárnak.

2010. augusztus 6., péntek

viharon túl.szélcsenden innen

Azt hiszem egy szakértő igen élvezné,ha ezt elmesélném neki.Lenne mit agyalnia rajta.
Annyit viszont:
nem szeretem a talánt
az epernél van édesebb gyümölcs
például az ananász
a szél mindig süvít
a számla magas
persze,hogy süppedős
az agy mindig pörög
persze,kell aki kihozza az emberből
mindig a vörös nevet a végén
a kék az kék
fájna,ha nem lenne

Hogy ebből mi lesz?Fogalmam sincs.

2010. augusztus 2., hétfő

Bennem napenergia van.

Minden drámais életében szerintem az egyik legmeghatározóbb/legmaradandóbb élmény a Művészetek Völgye.
10 napig vagyunk oda,ott rakjuk össze az utcaszínházi darabot,amivel fellépünk a völgyfalvakban.
Az idei Kapolcs ütött...
A darab neve Peacemaker lett,az erőszak <--->béke témát taglalta.Kicsit nehezen indultunk be,sem kedv,sem jó idő nem volt. Szerencsére fordult egyet az a négyszögletű, fergeteges kis játékot rittyentettünk össze.
Szerintem.
Sikerünk volt,nem kicsi.
Tartós béke ; Új világ


Más:
Koncertek,előadások,impróestek,táncestek voltak dögivel.Ha az ember lánya/fia nem szeretné fájdítani a szívét érdemes kihajítani a programfüzetet a pi..kukába,mert jobb nem tudni milyen programok csúsznak össze.
Én sodródtam a tömeggel,amikre kifejezetten menni akartam(és mentem is):
Kiscsillag
Magna Cum Laude
Hobo
Momentán Színpad (kétszer!na,ez a profizmus kéremszépen)

Palya Bea pedig egy istenkirálycsászárnő,vagy én nem is tudom mi.

Írni lehetne ide rengeteget,de mégsem írom,mert egyrészt iszonyatosan sok lenne,másrészt ...mert csak.
Minden embernek legalább egyszer ki kell azt próbálni,hogy milyen 10 napon keresztül hideg vízben tusolni,reggeliért lemászni Petendre.Sírni azért,mert eltüntették a kukoricatáblát,torkod szakadtából üvölteni és táncolni nem gondolva arra,hogy holnap egy deka hangod nem lesz,és mocskos módon leszel lecseszve emiatt.Nézni az esőt,közben tudatában lenni annak,hogy az utolsó meleg ruhád van rajtad,ami egy háromnegyedes póló,mert ugye a fene gondolta,hogy szar idő lesz... Kötelező tréninget átaludni/vagynem.Fröccsöt inni 90 forintért,beénekelni együtt 119 másik hullafáradt emberrel.Tudatában lenni annak,hogy az énektanárod megkérte a kezedet,tehát mától menyasszony vagy,Réka!!! 10 centis szöcskét vadászni éjjel a sátorban,mert nem mersz aludni,félsz,hogy leharapja a fejed.Hajnalban mosolyogva mászni vissza a sátorba.Idegenekkel megismerkedni,tudják,hogy szentesi vagy.Próba közben hat takaróba bugyolálni magad,röhögni,hogy bizonyára csak neked van ekkora mázlid."van kajátok?;agyyáánekemis!;mikorlesz szünet?!; mennyünkmááá!;de szerintem együnk valamit,mert este kurvanagy gáz lesz gyerekek!; megfagyok!;kussojjatokmár,van aki aludna!!!; szerintem itassatok vele vizet!vagyne! ;eztnekemlányok?jahnne!;" Rájönni arra,hogy a kommersz ital hátránya az,hogy üt.Gyorsan.Hobo után bőrig ázni.Egyetlen kívánságod,hogy legyen a közelben Internet-hozzáférés.Felismerni azt,hogy nincs. Szitkozódni,mert ma este te vagy a vacsiosztó,és fél nyolckor indulni kell a koncertre. A nyakába ugrani a szüleidnek,mert kedvesek,és megnézik,hogy mit alkottatok Ti,drámaisok a táborban.
Jövőre indulás vissza,exes darabbal.

Mindig egy kicsit több leszek.

2010. július 19., hétfő

g-dúrban zúgják a fákon...

Mórahalom.
Sokat gondolkodtam azon,hogy hogyan is írjam meg ezt a beszámolót.Amolyan kötelező jelleggel,hiszen na.

Az élményeim abszolúte a legpozitívabbak,ennél jobbra nem is sikerülhetett volna ez a mini-nyaralás.
Jó volt végre találkozni Bubival,megismertem a bátyját,Danit is( :) ) ,viszontláthattam a Szülőket.
Hivatalosan a 25.házassági évfordulóra voltam meghívva.(hülyevagyok,mert nem hivatalosan is arra...)
Pénteken indultam,vasárnap este értem haza.
Alaposan elfáradva,de annál kellemesebb érzésekkel.
Pénteken este érkezett meg a másik két ott alvós vendég is,kellemes hangulatú vacsi,séta a városban,alvás.
Laura,meleg van a szobádban.:)
Szombaton volt a buli,ötven fővel,azt hiszem.Amolyan igazi nyárias,medencés,sörözős,dinnyeevős,pörköltfőzős összeröffenés.
"no,akkor kit fogunk ma beledobni a medencébe?;kérszmégsört?;segíthetek valamit?-réka,üjjé le a fenekedre!;nád a házunk tetejeteteje; jóllaktál?igen,köszönöm.egyél!;bubíííííííí!;jegeskávétvalaki? "
Ez tartott hajnalig.Vasárnap reggel jött az észhez való visszatérés,majd a vásározás.Bubbantyúval végigjártuk az összes "zsibist", én gazdagabb lettem egy régóta áhított könyvvel,Laurácska ruhákat,könyveket,nyakláncot vásárolt magának.
Kaptunk "vásárfiát"-ami egy-egy kakasos nyalóka volt egy Kornél nevű fiatalembertől, aki aranyos. (:
Ebéd,délután fürdés,majd villámgyors(szó szerint) pakolás és irány haza.
Fél tízre értem be Szentesre,jöttek értem anyuék.

Mindent imádtam abban a házban.Tényleg.
"ő a kettes számú lányunk..."
másodjára hallom ezt életemben,és nagyon jól esik.Nem mondom,hogy jobban,mint az előző,mert a
z máshogyan esett jól.
Azonnal belebolondultam Bókáékba,azvan kérem!
most pedig csókolom


(ja,nem tudom visszaállítani a sima betűtípusra,szar ez a blogger.com.át is fogom telepíteni valahová ezt az egész akármit.)

2010. július 13., kedd

boldogságosságosság

Végülis.Boldogságos.Meleg van.Eddig ezért imádkoztam,utáltam,hogy fázom.Kívül-belül.
Háromszor írtam át ezt a bejegyzést,nem szerettem volna,ha világfájdalmasra sikerül. Mert egyébként felesleges,nem? Nem lesz attól jobb,hogy ide nyekergem ki kicsi szívem búját-baját.
Mert hátha nincs.

"és mivel szeretnél foglalkozni?"
Az elmúlt napokban többször kérdezték meg tőlem,mint eddig valaha.
Őszintén?
Marhára nem tudom. Tényleg.Terveim vannak,hogyne lennének. Természetesen egyik egyikebb,mint másikabb.
Majd csak lesz belőlem valam(k)i.

Jelenleg közelebbi céljaim vannak.
Például:
  • kapolcs
  • osztályozó
  • munka(nem a kertben)
  • minél többet találkozni Velük
  • megzabolázni a fegyelmezetlen háziállataimat,mert a fejemre nőnek,Istenbizony
  • befejezni azt a rohadvány irományt

"Én?Legfeljebb,egyszer.Többet nem.Nem vagyok ruhatáros,hogy kétszer megfogjam
ugyanazt a ...ruhát."

liebe grüße,

Réka

2010. július 11., vasárnap

bércre hág,és völgybe száll -part 2-

Mondják,jó a nyár,nagyon jó,de barátokkal még jobb.

Hétfőn reggel Csongrádon találkoztam Bubival,Szolnokon pedig Csengével és Jankával.
Gyorsan szaladt az idő,rengeteget röhögtünk.
"ppssszt!csöndbemá',buszonvagyunk!;úúhhazhelyes!!-szerintemnem..;kér valaki inni?;hat betű,a középső"á". "


Egerben átszálltunk a szilvásváradi buszra,apró kavarodás után a campinget is megtaláltuk.
Lepakolás,átöltözés,iwiwgyanús-képek készítése után lesétáltunk a völgybe,szétnéztünk,ebédeltünk.
"gösser-reklám"
Este Janka jobbnál-jobb rémtörténetekkel szórakoztatta kicsiny csapatunkat.

"háh!ez nem is félelmetes!!"

Másnap reggel (tehát kedden)felkerekjedtünk,és túrázni indultunk. Eredeti célunk a Szalajka-völgy - Bélapátfalva - Szarvaskő körút lett volna,de végül a Katonasíroknál kivágták a jelzett fát-vihar volt-;nem találtuk a normális,kitaposott ösvényt("komolyan mondom,a jó édes anyját a hülyebunkóaprómajomerdészeknek!"),így eltökölve az időt busszal átmentünk Bélapátra,betértünk a Szomjas Csukába,lábat hűtöttünk a bányatóban,és felmásztunk az Apátsághoz. Combos menet volt,rohantunk,féltünk,hogy elkap minket az eső...Természetesen,amilyen a mi szerencsénk,felértünk,és kisütött a nap.

Lefelé sptoppoltunk,egészen Szilvásváradig elhoztak,nagyon rendesek voltak. Ezúton is,mégegyszer köszi.

Este Janka bátorságpróbát csinált nekünk,ő is,mi is bokán..tuk magunkat egyszer-kétszer az erdőben,kb.10 óra táján.

Azért vicces volt,érdekes.Csenge nyerte meg,jutalma lett egy nagy tábla Milka-csoki. Hogy én mennyire irigy voltam rá! :D

Alaposan elfáradtunk,mondhatnám azt is,mint a liba,de inkább kutya. Szerdára volt tervezve a lovaglás ;bob;kalandpark. Ahogy az általában lenni szokott,eleredt az eső(éjfél körül)esett egészen tízig.Szenvedtünk miatta cefetül, "óhogyazabüdösrohadteső",de gondoltunk egyet,bebuszoztunk Egerbe,kajáltunk,könyvesboltoztunk,kávéztunk,este még bóklásztam egyet Bubókával Váradon(mi mán' csak így híjjuk),majd szó szerint ágyba dőltünk.

Csütörtök reggel spartacusi küzdelmek árán sikerült összecsomagolni,lerohantunk bobozni,kalandparkozni.Valami eszméletlen mindkettő,hatalmas élmény mikor 10 méter magasan mászol át egy lengő izéről egy másik lengő izére,miközben azon imádkozol,hogy ne ess le,vagy ha mégis,lehetőleg arra zuhanj,akit kinéztél magadnak,mikor még két lábbal(milyen nagy szó ez!) a földön álltál.

Janka nagyon aranyos volt,imádkozott,de cefetül,kicsit megijedt a kötélpályán.Ezúton örök hála Csengének,aki félt feljönni a pályákra,de helyette szorgalmasan fotózott.

"Csengeeeeee!figyejjémá'!megvárszlent?"

A bob sem utolsó dolog,szeretem a sebességet,gyorsulós kanyarokban is részem volt,bőven.

Vagy bőven volt részem,Bubi? :DMár csak a rend kedvéért.

Ezek után busz--->Eger--->Szolnok(Szarvas;Cegléd)--->Csongrád(Tiszasas)--->Szeged---->Mórahalom

Lefeküdtem aludni,másnap szó szerint nem tudtam mozdulni,illetve nagyon nehezen vettem rá magam a mozgásra.Másoktól is hallottam hasonló visszajelzést.

Tehát,levonva a következtetést: ezt jövőre megismételjük!

2010. július 10., szombat

2010. július 4., vasárnap

egy szelet félmosoly

Holnap irány Szilvásvárad.
Csütörtökön jövünk haza,majd írok mennyire volt nagyonjó:)
Képek lesznek,remélem...Már ha,Laurácska átküldi nekem őket.
Nem hiszem,hogy Apa kölcsönadná a kamerát,ismerve mennyire vagyok kétbalkezes-kétballábas... :)
csók,puszi-amitakarsz



más: for request -le ne merészelje szedni,mert jajj lesz neki! :)

másik más: lassan minden rendeződik körülöttem...azt hiszem

2010. július 2., péntek

hárompont

Nagyot takarítottunk anyával.Szó szerint.Nagyjából végeztünk a házzal.Komolyan,ha nekem lesz egyszer,egy szobakonyhás lesz és,kész.
Szerdán röpiztünk hattól fél kilencig,utána barátokkal-barátnőkkel ittunk kicsit,jó volt.Kibeszéltük magunkat,régen találkoztunk.
Már csak hármat(azaz hármat) kell aludni,és indulás Szilvásváradra a pajtásokkal...
Tegnap beszéltem Bubival,elcseréltük az eszméket,ő forró csokit csinált,én azt szerettem volna,én palacsintát főztem(!),ő arra volt éhes.Vanezígy,kérem.:)


ölnék,ha így tudnék: nézzed -Istenbizony

Egyébként semmi érdekes.

2010. június 28., hétfő

javított kiadás

Térden csúszva-természetesen online- kérek bocsánatot...:):):)
Ádám <3
mi lett volna velünk nélküled?:D

semmi érdemes

Ha minden a normális kerékvágásban gurulna, akkor azt írnám,hogy üdv a melegből!

De nem.
Az előbb kisütött a nap, " de mintha mindegy volna,el is állt." Én meg csodálkozom,hogy szétrobban a fejem.
Egyébként,Tiszasason minden változatlan,az utcánkban mindig fúj a szél,a kutya pedig továbbra is vigyorogva vonyít,ha meglát. Gondolom örömében.
Sokat olvasok.Egyre nagyobb csodának tartom a könyvet.
Ha úgy érzem/érezzük,hogy sok az itthonlét,és túl nagy a zaj,akkor anyával felpattanok a bicajra(természetesen külön-külön egy-egyre)és megyünk valamerre.
Béka/(e) van?!
Sokat vagyok egyedül. Ami,nem feltétlen rossz.Mostanában jöttem csak rá igazán,hogy szeretek magamban szöszmötölni. Megnyugtat.
Nekiálltunk a nagytakarításnak.Annyira felesleges,hogy ekkora a ház,de komolyan. :D Vagy csak én vagyok rettentően lusta. Lehetséges.
Hiányzik Szentes. Meg az a sok marha.
Várom Szilvásváradot-már csak hetet kell aludni,és a Csongrádról induló busszal irány a Bükkbe.
Remélem nem fogunk elveszni.:)
küss

2010. június 24., csütörtök

öröm,boldogság,mit akarsz

Azt hiszem nyugodt szívvel fogom online papírra vetni azt,hogy ötös.
Szerda reggel már Szentesen voltam(Apával mentem be),egyre kellett az iskolába mennem.
Tíz óráig még semmi bajom nem volt.Utána éreztem,hogy valami szorongatja a gyomromat...Rájöttem,hogy talán ideges vagyok.Gyors ebéd után összeszedtem Krisztát a buszmegben,Ő németből érettségizett.(sosem fogom megérteni)Egykor lejelentkeztünk,én kirimánkodtam a TELC-es bizonyítványomat,tömtek belénk kaját-innivalót, aranyosak voltak,de nekem csak a köhögéscsillapító ment le a torkomon,más semmi.
Fél háromkor behívtak,(itt már a lábam is remegett) meghallgattam három németest.Én voltam a legutolsó vizsgázó,kb.fél négykor kerültem sorra. A felelés előtt rámjött a köhöghetnék(is),de megmentettek egy pohár vízzel és citromos cukorral.
Sztanticsné Tanárnő nagyon aranyos volt,húztam tételt(ekkora mázlim sem volt még sosem),szituációt,volt három interjúkérdés,és ennyi.Próbáltam megfékezni a hangomat,egészen jól csinálta,hogy nem remegett.A gyomromban a görcs is fokozatosan feloldódott,szerencsére nem is harácsoltam végig a felelést.
"that was the end of the exam."
Még egyszer, köszönöm.
Hosszú volt a nap,sokat vártunk,de szerencsére a kiégett humorral fűszerezett morgások miatt eltelt.
Kiosztották a bizonyítványokat.Az előrehozottak csak papírt kaptak.
A kézfogás közben aszongya az érettségi elnök : Olyan erős a markod,mint az angoltudásod!
Én néztem egy nagyot,a többiek nevettek.
Apa jött értem,nagyon aranyos volt,kaptam egy könyvet,este pezsgőztünk.
"ha ezért az egyért kapok pezsgőt,könyvet,akkor majd mit fogok a többiért?! (:
-na,hagyjálbékénréka!"

2010. június 21., hétfő

nem magyarázom,én sem értem

Annyi mindent írnék ide,de mégsem.
Inkább untatlak.

Elvileg nyár van.Meg szabadság.A hét első három napja Szentesen töltendő,érettségi megbeszélés,évzáró,érettségi.




töredék
Nem látja.Talán nem is érdekli.Nem a múlt foglalkoztat.Már régen nem.

2010. június 18., péntek

pont,pont vesszőcske

Nincs igazság,ezt már megvitattuk régebben is.
Merthogy tényleg nincs.
---
Senki nem képes megelégedni azzal,amilye van.Mindig a másik,a másé,az elérhetetlen kéne. Aztán jön a pofáraesés,mert nem lesz a tiéd.
Nomeg,ott van ő,aki nem érdemli meg azt,ami történik vele.Mégis vele történik,nem azzal,aki megérdemelné.Rossz szó.Ezt nem érdemli meg senki.Legfőképpen ő nem.Mégis ő van benne nyakig.
Csak közlöm:hidegen hagy a kurvaság.(od)

Folyamatosan hangos a ház...

Olyan semmilyennek érzem most magam. Ha anya nem lenne...
Jó az,hogy az embernek van egy anyja.Tényleg.Speciel az enyém nélkül nehezen tudnék lenni.És most nem arra gondolok,hogy ha ő nem lenne,akkor nem tudnék enni,nem lenne mosott-rendes ruhám,aláírás az ellenőrzőmben,ajtócsapkodás-mert nem értünk egyet.Hanem,mert támaszt.
Akármilyen semmi bajjal megyek oda,ő mindig ott van nekem.Még olyankor is,mikor keresztül esek a díszpárnában-szőnyegsarkában,vagy lehetetlenül nevetségessé teszem magam idegenek előtt.Nekifutásból ütném agyon magam,ha tudatosan bántanám meg.
"cipó. Mi?-kicsit rágós a széle,és megereszkedett a közepe,de nekem így kell..."


Other:
Ráadásul esik is,(csók érte!)én meg kezdek beteg lenni.Valamiféle nátha,torokfájással,szokásos mifenékkel együtt,természetesen.
Ráadásként, Lilihez sem tudok elmenni Halasra,egyrészt az érettségire való készülés,másrészt a nyavalyám miatt.Nem szeretnék még gányabbul lenni.


Kérdezte Anya,hogy félek-e a szóbelitől.Most még nem kifejezetten,~3 tételem lehet még hátra.
Aztán szerdán kiderül,mennyire tudok én angolul,avagy mennyire nem.

2010. június 17., csütörtök

nem bárányfelhők

Valahogy fordítva vagyok összerakva,az a büdös nagy helyzet.Az kéne,ami nincs.
A felhők meg gyűlnek kis hazám fölött...
Úgy mennék valahová.Valami Kapolcs szintű helyre.Nem egy napra.

A mai napom is olyan érdekfeszítő volt,hogy csuda,meg öröm nézni,hajjaj,stb.
Vasaltam,tanultam(angolt),Bencével fejtettem borsót,segítettem a szomszédoknak,kiscicáztam-van két kismacsek,Léna és Emma.Majd mellékelek fényképeket is,gyönyörűek.-
Oszt ennyi.

Ért egy hatalmas trauma,kiköltözéskor valahová elkeveredett a net-modemem.Kerestem égen-földön(szó szerint),végül Apa találta meg a pincében(!!??).Lényeg,hogy megvan.

23-án meg érettségi...
Ha minden igaz,akkor Mészi elintézte a nyári munkámat is,Szolnokon.Együtt,biztos jó lesz.Legalábbis remélem,hogy felvesznek.Nem akarom minden szarral Anyáékat húzni,jó dolog,hogy tudom,amit elköltök,azt én kerestem meg.
Méghogy a pénz nem boldogít.Nem a fenéket nem.Jó az,ha van.Mert marhára élvezem,mikor azt mondom,hogy "ezt most én fizetem!" -merthogy megtehetem-illetve meg fogom,miután dolgoztam.

Ezek pedig nem bárányfelhők.Ezek viharfelhők.Kövérek,tömöttek.Én meg nem fogom tudni elhajtani őket.

2010. június 15., kedd

one night summer time

Majdnem hivatalosan vége szakadt a harmadik gimnazista évemnek.
Utolsó,nap, senki nem csinál semmit,az első két óra után elmentünk fürdeni a szökőkúthoz.
Rosszullétig nevetés, " dehülyevagy!neahajamat! ; áááá!Ezkurvahideg! ; jóvannmá'ájjálle! "
majd egy pici napozás után elmentünk ebédelni,pakolni.
Tényleg fogalmam sincs,hogy fért el annyi minden a szobában,konkrétan teli van a kocsi eleje-hátulja.Jövőre okosabb leszek,nem pakolok,és nem tartok meg minden szirt és szart,amire tényleg nincsen szükségem. Például negyedikben biztosan nem fogok bevinni három bögrét,hat kabátot,nyolc pár cipőt,mert minek.Egyébként pedig csak porosodik. Igen,sajnos a kollégiumnak nem az erőssége a takarítás. (igaz,másban sem túl erős)

Tegnap este kedves barátném segítségével megreformáltam a blogot,mert nem tetszett,hogy mennyire szarul néz ki.
Lett belőle ez.Nekem tetszik,ha másnak nem,akkor ez van,cimbora!

Hallottam ma egy nagyon jó hírt. Egy-két hete tudtuk meg,hogy az egyik,számomra nagyon-nagyon kedves ismerősnek valami baj van a tüdejével,kórházba került.Intenzív osztály- műtét...
-jól sikerült,ha minden igaz hamarosan jöhet haza.
Gyógyulj,Tibi!


Volt évbúcsúztató Mátyás-parti is,egészen jóra sikeredett.Az egyetlen dolog,ami nem tetszik,hogy rengeteg az olyan stílusú zene,amit a hátam közepére,fülem mögé,fejem tetejére-ahová akarjátok -nem kívánok.
Tudjátok:tuctuc és barátai.Egyszerűen nem tudom megszeretni,pedig Bence sok ilyet hallgat.
Felköszöntöttük Csengét,Mazsit,ittunk egy kicsit,táncoltunk sokat,fél tízre pedig visszamentünk a koliba.Elkezdtünk nézni egy filmet,de kb.az első öt percén elaludtam.Nem azért mert unalmas lett volna,hanem mert rettentően fáradt voltam. Borzalmasan meleg van a szinten,a mediterrán klíma kismiska ehhez képest,de komolyan.Nem tudunk aludni sem,a szúnyog meg pofátlanul zümmög a füledbe,mint a piaci szúnyog. Nem-piaci légy.

Csapóajtó !

2010. június 14., hétfő

olyan ez

Olyan ez,mint mikor tudod,hogy hiába csinálod,nem fog sikerülni.Hogy értelmetlen.
Mégis,körmöd szakadtáig törsz előre,és próbálod elérni azt,amit szeretnél.
És kis késéssel rádöbbensz,hogy tényleg felesleges volt az egész.
hát ilyen ez.
----------------------------------


Helyzetet jelentek,hogy örülök neki,már csak egyet kell aludnom,és mehetek haza.Alhatok a saját kis ágyikómban,ehetek a saját hűtőmből,futhatok a saját gyepemen,hallgathatom hangosan a saját zenémet,szidhatom saját magamat.
Jó lesz,tényleg.Persze,hiányozni fog ez a sok marha( :D ), de látjuk egymást a nyáron.Nem is kevésszer. Kapolcs;bulik;sokan megyünk a másikhoz; évzáró.
Utána még egy év.
És kalap.

nem állnak össze a mondatok

Újfent elnézést az idehányt bejegyzésért,de ...
Túl meleg van a gondolkodáshoz.

2010. június 12., szombat

összedobált dobálnivaló

"Igazából már csak bezzegből is írni kéne."


Csütörtök este gondoltam egy nagyot,és hazajöttem Édesapával,lett egy plusz napom.(igazából ezután két hónap majdnem szabad lesz,de nem számít)

Ma is,tegnap is Cserkében voltam, az iskola fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepeltük/ték...
hátő.meleg volt.
rögtönzött partifotós voltam,kérem.
ott is van néhány jóarcz.
találkoztam osztálytárssal,drámais társsal,voltnak (hamarosan volt)lakótársával,kellemes emberekkel.
A lábam csíkosra barnult a saruban.
A hetem egyébként kellemesre sikerült,jó volt így melegen,söröztünk,szülinapot ünnepeltünk,feleltem,(siker),pácolódtam a harmadikon(őrület,hogy ott este sem lehet megmaradni),smst írtam,telefonáltam...
Holnap vissza Szentes,szökőkútban fürdés,suliban lébecolás,napozás.
Angolt is kéne tanulni,23-án szóbeli.

Sajnos nem igazán tudom összeszedni a gondolataimat,kicsit fáradt vagyok,most értem haza Cserkéből.
Azért remélem nem teljesen zagyvaság.Ha mégis,hát entsuldigungbite.

2010. június 8., kedd

2010.06.08.

Az a helyzet,hogy az övtáskás rohangászás nem igazán jött be.Illetve egyáltalán nem következett be ,még mindig könyvekkel megrakodva járok oskolába. Majd talán az utolsó két nap.

Ma köszöntöttük fel Jucit,és ma játszották a Szemaszut.
istenek,és pont.

Megfogadtam,hogy soha a büdös életben többet nem iszok délután.( kapolcsot és a szint kivéve)
A hepaj,mondjuk jó volt.

Holnap még várható egy finom biológia -terror, emelt törin kiselőadást kell előadni , valamiféle érdekességről,érdekes emberről .
Én Őrült Johannát választottam,meglátjuk mekkora sikerrel.
Van Nemere Istvánnak egy nagyon jó könyve(persze,több is előferdül) : Őrültek a trónon

Aki a törit szereti,mindenképpen el kell olvasnia. Többek közt: Caligula;Nero;Rettegett Iván; Második Rudolf; Ötödik Károly;Tiberius ;Őrült Johanna...
Konkrétan olvastam már szana és széjjel,de nem lehet,nem lehet,nem lehet megunni.
-fáj a fejem-

ha megint ennyire érdekes bejegyzést fogok produkálni,szólok. :)
Csók.

2010. június 4., péntek

most péntek van, és nyugalom

Most péntek van, és nyugalom. Végre itthon.
Ez a péntek egy nagyon érdekes nap. Tele tölteléktantárgyakkal ,és végtelenül unalmas tízpercekkel. Ilyenkor még a poénok sem annyira poénosak , mint általában szoktak. Még Mészi is fáradt.
Tegnap volt a "táncvizsga", már ha nevezhetem így. Bibivel csináltam duotáncot( ez volt egyébként a kikötés+ valamilyen kortárs koreográfia) .Nekünk a chacha-kortárs keverék volt a nyerő. Aranyinak tetszett, ötöst adott rá.(mondjuk,csúnya lett volna, ha nem)
A következő hetem, lényegében az utolsó, elég ambivalens érzéseket vált ki belőlem. A hét első fele katasztrófa, irodalom/nyelvtan felelés, ilyendolgozat,olyandolgozat....Örültem nekik,mint majom a farkának. Vagy talán egy kicsit kevésbé. A második fele viszont buli, sok-sok pajtásnak lesz "zűszákcén" parti, a törzshelyen ,természetesen, a Mátyás sörözőben.
Röviden: Matyi. :)
Az utolsó két nap pedig...Egy darab övtáskával (amit tavaly vettem Kapolcson) fogok szaladgálni, és marhára fogom élvezni. Ha v alaki füzetet merészel behozatni velünk, hát kegyetlenül csúnyán fogok ránézni. +még 33 ember .Előre üzenem, gondoljátok meg ,czimborák ! :)
Utána mindenki kiszakad a nyárba.
Tervek vannak,mint az köztudott, kérdés,hogy mennyi fog belőle sikerülni.
Régi: Megvolt a betekintés,ha jó lesz a szóbelim, lehet ötös az angol érettségi. 21-én kell bemennem,de valószínűleg 23-án kerülök sorra.
(Igen,addig a küszöbön,vagy az udvarban felállított sátorban fogok aludni).
Nacsók.

2010. június 1., kedd

szösszenetek

Nagy újság(mint általában)most sincs,csak olyan kell-jólesik -ből írok.
Ma este megyek haza,holnap reggel kocsival vissza(nem én vezetek sajnos...még),diáknap.
Esik...Hihetetlen,hogy mennyire le tud hangolni az időjárás.Sokkal könnyebben viselem az utolsókéthetetéskétnapot ,ha szép az idő.Dögmelegnek sem kell feltétlen lennie,de azért júniusban túlzás a sál,kabát,stb.
"és akkor kezdődik a tinglitangli így évvége felé?"
Nem tiltakoznék ellene..Sajnos nem ez a felállás.Szerintem minden tanár egyszerre bolondult meg(jó,oké..kötelesség,értem én.)-az utolsó napokban írjunk még egy halom dolgozatot,fejezzük be,csak még ezt tanuljátok meg-.
Tudom,jövőre érettségi,felvételi,számítanak a pontok,hajtani kell...
Úgyhogy bocs.Rögtönzött mártírként elsírtam az osztályom (és a magam)gondját-baját.
Sírás vége,kövezzetek meg.


Hogy valami szép is legyen:
Már biztos a szilvásváradi hepaj.
Elkezdtünk beszélgetni osztályszinten a (Adina,Zsani,Laura,én) szülinapi buliról.Adina hatodikán,Zsani,laura hetedikén,én meg nyolcadikán(személyes info,hopp.)töltöm a 18-at.Együtt-külön-hol-mikor is legyen.
No,nem mintha annyira fontos mérföldkő lenne a 18.születésnap,de azért mégis.
Nyilván hirtelen nem válok egy húdenagy élettapasztalattal rendelkező emberré,sőt,börtönbe is csukhatnak,ha....(bár,ezt remélem azért el tudom kerülni)
Mégis várom egy kicsit.
Na jó,egy kicsinél azért jobban ..:)
Szösszenenet vége.Stop.

Réka

2010. május 31., hétfő

jelentem,élek!

Újfent mesés napra ébredtem,kinéztem az ablakon,és (nem)vidámsággal töltött el,hogy szakad az eső.
Remélem szerdán nem kíván zuhogni,diáknap lesz,és nem óhajtok térdig vízben bóklászni a városban,annak ellenére sem,hogy A-jó emberekkel vagyok;B-nem kell tanulni;C-van nyeremény is,amit elfagyizhatunk.Ha egyáltalán lesz még valaha jó idő....
Hétvégén Lilinél voltam Kiskunhalason.Azt,hogy "hátőő..igen.őőőnagyonjóvót.őőő..." kihagynám.
Ennél azért jóval többről beszélnük.Lili amúgy is sokat jelent,az egyik legkedvesebb ember a számomra,szóval az alap "fasza" hangulat már adva volt.
Este elmentünk a Hóvirág nevezetű kiskocsmába,ahol málnasört,mint olyat ittunk...De még milyet.Egyszerű,sima mezei sör,nyakon-poháron(akármit írok hülyén hangzik,ha elképzelem)öntve málnaszörpvel.
Ne fintorogj,finom.Próbáld ki,megéri.:)
Későn feküdtünk,későn keltünk(sosem alszom idáig,le se merem írni,hogy meddig...10-negyed 11.hoppkicsúszott).Ettünk,szinte egész nap.aztán- nem baj,majdhétfőtőlnemeszeksemmit!!!!-
Boroztunk az Anyukájával (is),Zsuzsi megcsinálta a körmömet(Lilianyu=Zsuzsi),ilyenek.
Jól esett,hogy meghívott,örömmel mentem,téényleg fantasztikusan éreztem magam.

Holnap este szerintem hazamegyek,majd szerda reggel jövök vissza Édesapával.
Szerdán iskola-suli-gyerek-diák-HMG nap van,keresztül-kasul ide;oda;szét;össze;vissza;be;ki;le;fel.......kolbászolunk a városban,rekeszeket mászunk,suliaranyat vagy nemtommit keresünk,tűzoltóknak bohóckodunk, hasonlók.
Remélem addigra tényleg eláll ez az esőnek nevezett fostaliga.

Nem lesz ez így jó,annyira semmihez nincs kedvem,hogy az fogalom.
Pedig meg kéne még húzni,itt az angol szóbeli,évvégi dolgozatok,halomra-dombra.
Ideges is vagyok,mindenkivel csak veszekszem...Kéne valami nyugtató tényező...(kéne)